Budapesti tanulmányúton bemutatott neonáci-gyanús kézmozdulatok miatt vizsgálnak szászországi rendőrhallgatókat

  • narancs.hu
  • 2024. november 9.

Bűn

White power a Néprajzi Múzeum tetején?

Rosszul sült el az októberi budapesti tanulmányút 18 szászországi rendőrtiszti főiskolai hallgatónak. A rendőrtisztnek készülő diákok ugyanis olyan közös fotót posztoltak, amin többségük egy neonáci körökben is elterjedt, a fehér felsőbbrendűséget – white power – jelképező kézmozdulatot tesz: kinyújták középső, gyűrűs és kisujjukat, ami egy w betűt (white), és összeérintik mutató- és hüvelykujjukat, ami egy p betűt (power) szimbolizál – írja a hvg.hu.

Az esetről először a német Bild számolt be szerdán, amit az Mfor.hu is szemlézett szombaton.

Az érintett szászországi rendőrtiszti főiskola, a Hochschule der Sächsischen Polizei szóvivője a német Spiegelnek megerősítette, hogy belső vizsgálat folyik az ügyben: a kérdéses fotó alapján "súlyos vádak" merülhetnek fel, és nagyon komolyan veszik az ügyet.

Az incidens nyomán akár büntetőeljárás is indulhat, de ennek megalapozottságát minden érintett esetében külön-külön megvizsgálják. 

Az ügynek – és a mozdulatnak – ugyanakkor több olvasata is lehet. Nem kizárt például, hogy a gesztus a főiskolai rendőrképzés 30.évfordulójának szól, amit idén ünnepelnek. Az persze már kevésbé valószínű, hogy a késő őszi napsütésben a budapesti Néprajzi Múzeum tetején pózoló fiatalok a búvárok körében merülés közben vagy a szabadtüdős búvárokáln a vízfelszínre érkezés után használatos, általános rendben létüket jelző OK-jelzést mutatták be.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.