Fiatalkorú elleni szexuális erőszak miatt súlyos szabadságvesztéssel sújtották a gyulai szórakozóhely bérlőjét

Bűn

A napokban született elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Gyulai Járásbíróság – egyéb korlátozó szankciók mellett – 7 év és 6 hónap börtönbüntetést szabott ki arra az 55 éves férfira, aki három évvel ezelőtt, egy akkor 15 éves lány ellen szexuális erőszakot követett el – tudta meg a Narancs.hu.

Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettében nemrégiben született elsőfokú ítéletében a Gyulai Járásbíróság bűnösnek mondta ki az 55 éves S. Z. I. vádlottat, aki a történtek idején az egyik legnagyobb gyulai belvárosi szórakozóhely bérlője volt. A bíróság most 7 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Emellett avégleges hatállyal eltiltották minden olyan foglalkozás gyakorlásától, illetve egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Kötelezte továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére – tájékoztatta portálunkat a Gyulai Törvényszék.

Korábban beszámoltunk a békési fürdővárosban 2021 novemberében történt esetről. Az akkor 15 éves lány egy szombat éjszaka a barátaival egy gyulai szórakozóhelyen tartózkodott. A fiatalkorú sértett az este folyamán alkoholt is fogyasztott, s ettől közepesen ittas állapotba került. A járásbíróság, a váddal egyezően, az ítéletében megállapította, hogy a kora hajnali órákban a szórakozóhely bérlője felfigyelt a lányra és behívta az alagsorban található VIP-szobába beszélgetni.

Ám ahogy bementek oda, a férfi belülről azonnal bezárta az ajtót, aztán pedig a kanapén ülő sértettet fogdosni kezdte. A diáklány többször kérte, hogy hagyja békén, de a férfi két kézzel hátranyomta a kanapén, lefogta a kezeit, majd a lány akarata ellenére néhány percen keresztül közösült vele. A szórakozóhely bérlője ezt követően a mosdóba távozott, ezt kihasználva a lány kiszaladt a helyiségből.

A diáklány két héttel a történtek után tett feljelentést az ügyészségen, ezután indult meg az eljárás az ügyben. Ennek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt kezdeményezte a Gyulai Járási Ügyészség a bíróságnál az akkor 52 éves, egyébként büntetett előéletű férfi letartóztatását, amit aztán többször hosszabbított. Erre a kényszerintézkedésre a szökés, elrejtőzés veszélye miatt került sor. De fennállt annak a veszélye is, hogy szabadlábra kerülése esetén a kihallgatott, vagy a még ki nem hallgatott tanúk megfélemlítésével, jogellenes befolyásolásával veszélyezteti a bizonyítás eredményességét.

A fiatalkorú sértett személyiségi jogaira tekintettel zárt tárgyalás rendelt el a Gyulai Járásbíróság. A napokban hozott ítélet nem jogerős, ellene az ügyészség és a vádlott védője is fellebbezett. A folytatásra a Gyulai Törvényszéken kerül sor.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.