175 gyereket molesztáltak a Krisztus Légiója tagjai

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. december 22.

Bűn

A rend alapítója egymaga 60 gyereket rontott meg.

Nyolc évtized leforgása alatt 175 kiskorút molesztált szexuálisan a Krisztus Légiója Kongregáció, latin nevén Legio Christi római katolikus szervezet 33 tagja - tudatta az 1941-ben alapított szervezet egy belső vizsgálat lefolytatása után.

A mexikói alapítású rend helyi idő szerint szombat este közzétett közleményében arról számol be, hogy legalább 60 gyereket maga a rend alapítója, a 2008-ban elhunyt Marcial Maciel Degollado rontott meg.

A többi 32 pedofil pap közül öt másik sincs már életben, nyolcan szögre akasztották a reverendát, egy elhagyta a rendet, míg 18-an jelenleg is tagok. Közülük négyen csak korlátozásokkal misézhetnek, és semmilyen kapcsolatba nem kerülhetnek kiskorúakkal, 14-en pedig semmilyen lelki pásztori tevékenységet nem végeznek.

"A gyülekezet azért teszi közzé a vizsgálat eredményét, hogy minden tagunk és segítőnk közösen léphessen fel, hogy felszámoljuk a gyerekekkel szembeni szexuális visszaéléseket, és biztosítsuk, hogy hogy a gyerekek biztonságban lehessenek" - húzta alá közleményében a Legio Christi.

A mexikói Marcial Maciel Degollado 87 éves korában halt meg az Egyesült Államokban. Egyházi pályafutása jelentős részét köztisztelettől övezve töltötte, és a katolikus egyház egyik legsikeresebb adománygyűjtőjeként tartották számon, aki híveket is szép számban toborzott, és számos fiatalt is megnyert az egyháznak.

Tíz évvel a halála előtt derült fény arra, hogy kábítószeres problémái voltak, és fiúkat és fiatal férfiakat zaklatott az 1940-es és 1950-es évektől kezdve. A halála után derült ki, hogy két nővel is szexuális kapcsolata volt, egyikük közülük is kiskorú volt. Degolladónak legalább hat gyermeke született, és a vádak szerint közülük is többet szexuálisan zaklatott.

Joseph Ratzinger bíboros, a Vatikán hittani kongregációjának vezetőjeként vizsgálatot rendelt el az ügyben, majd pápává választását követően, 2006-ban leváltotta Degolladót, és elrendelte, hogy életet hátralévő részét elvonultan, imádkozással és vezekléssel töltse, és semmilyen nyilvános feladatot ne vállaljon.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.