Pszichés problémái voltak a II. kerületi gyilkosnak

  • narancs.hu
  • 2024. november 5.

Bűn

Többször mentő vitte kórházba Sz. Tamást, az áldozat közeli barátja szerint nem kapott megfelelő kezelést.

Önmagára és másokra is veszélyes volt a 18 éves Sz. Tamás, aki szombaton Budapest II. kerületében megölte korábbi barátnője édesanyját – ezzel az információval az  ATV Híradójában állt ki az áldozat közeli barátja, de a közösségi oldalon az elhunyt ismerősei már a hétvégén szóba hozták ezt a körülményt a gyilkosságról szólva.

Sz. Tamás és barátnője a hvg.hu írása szerint Németországban lakott. Múlt héten a férfi megverte a nőt, akit családja hazahozott, és látleletet készíttettek róla a kórházban. A történtek miatt a nő anyja feljelentést tett Sz. Tamás ellen. Ahogy a rendőrségről hazatért, Sz. Tamás házuk parkolójában várta, késsel rátámadt, és megölte. A tettest Kisteleken fogta el a rendőrség, nem tett vallomást.

Az áldozat Révész Zsuzsa, az RTL korábbi kommunikációs vezetője.

Egyik barátja, Gál Beatrix, a Benedetto gyermekvédelmi szolgálat igazgatója most azt nyilatkozta, hogy a támadót, aki ön- és közveszélyes volt, pszichés zavarok miatt már többször kórházba vitték, és meggyőződése, hogy nem kapott megfelelő pszichiátriai kezelést. 

„Minden esetben nagyon gyorsan elengedte őt a kórház, tudomásom szerint anélkül, hogy egy releváns kezelés megkezdődött volna nála (…) Van egy olyan megélésem, hogy sokszor ezek emberi dolgok – nem pénzügyi kérdés, vagy ágykérdés –, azon múlik, hogy az az adott ember, akivel éppen találkoznak abban a krízishelyzetben, mennyire empatizál velük, vagy mennyire veszi komolyan a problémákat, amiket elmondanak, vagy mennyire söpri le az asztalról” – nyilatkozta Gál Beatrix. 

A riportban szó van arról, hogy az ilyen korú rossz mentális állapotú fiataloknak a gyermekkórházakban és a felnőtteket ellátó intézményekben sincs helye, ez a rendszer hibája.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.