Vádat emeltek a gyerekeit szexuálisan bántalmazó volt rendvédelmis és élettársa ellen

  • narancs.hu
  • 2024. április 30.

Bűn

A férfire 22, a nőre 12 év fegyházat kért az ügyészség. 

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a nyomozást a többszörösen minősített nemi élet szabadságát sértő bűncselekmények, kiskorú veszélyeztetésének bűntette, valamint a súlyos testi sértéssel és személyi szabadság megsértésével elkövetett kapcsolati erőszak bűntette miatt, és vádat emelt a Fővárosi Törvényszéken – közölte az ügyészség

A negyvenes éveiben járó férfi a saját és az élettársa kiskorú lányát is éveken keresztül abuzálta, mely cselekményekben időnként az élettársa is részt vett.

A vádirat szerint a férfi testi erejét kihasználva, egyúttal a kiskorú sértettek ellenállását – veréssel, vagy akár megöléssel történő fenyegetéssel – megtörve mindkét gyermeket nagyjából tíz éves kora óta bántalmazta szexuálisan. Az abúzus és a bántalmazás addig tartott, amíg a sértettek nagykorúvá váltak és elköltöztek otthonról. A férfi élettársa tudott a történtekről, azonban nem vetett véget az erőszaknak, hanem később, néhány alkalommal ő is részt vett a gyermekek szexuális cselekmények elvégzésére, illetve azok tűrésére kényszerítésében.

A gyermekek bántalmazásán túlmenően a férfi az élettársát is rendszeresen verte, aki több csonttöréssel járó sérülést is elszenvedett az évekig tartó erőszak következtében. A férfi az eljárás kezdete óta letartóztatásban van, élettársa 4 hónap letartóztatást követően, jelenleg is bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll. A nő a nyomozás során részben beismerő vallomást tett, míg a férfi tagadta a bűncselekmények elkövetését.

A rendvédelmi dolgozó jogviszonya a nyomozás kezdeti szakaszában megszűnt. A nyomozó ügyészség vádiratában beismerés esetén – mértékes indítványként – a férfire 22 év, a nőre 12 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, továbbá azt, hogy a bíróság mindkettőjüket végleges hatállyal tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy tevékenység végzésétől, amelynek keretében kiskorúakkal kerülnének kapcsolatba.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.