Para

Kovács Imre: én

  • 1999. július 22.

Egotrip

Kinyalom a füledből a bábel-halat, leteszem a lantot, hallom, hogy énekelsz, hallom, hogy vacogsz, bekebelezlek, átoperállak, kicsinállak, játszd újra, hiteles, megvehető, reggeli első bekezdés (olvasol, hülye, eszem a frontod). No mi lesz ebből?! Mányok és bidergetett mony, lassú ébredés, amikor a leszáradt herék felé indul a tétova kéz, most elég, mondom, elég ebből, beszéljünk inkább a lányról, aki hátat fordított a gőg paradicsomának, nos, tényleg elég, gyermekét az államra íratja, tárcáját nevetve hagyja el. Képzeljünk el tehát egy hatalmas, kezében lándzsát szorongató afrikai csávót, aki semmit sem sejt arról, hogy címlapgyanús, csak az oroszlánra figyel, mellesleg egész Kenyára, ahol öt év alatt sikerült megszüntetni az orvvadászatot, azonmód, mikor elkezdték felszólítás nélkül lelőni az orvvadászokat. Maszáj Herkules, ne zavarj, vedlek éppen, ép most minden, meg az elefántok is, akik, de hiszen te tudod, rendszeresen az akáciákat meg a kukoricát, pedig már százszor, most sportvadászokat hív, hogy legyen, hogy legyen. Csak a halott elefánt a jó elefánt, részben a kukorica miatt, részben meg csak úgy, de ilyenkor be kell fognom Iim szemét, mert be kell.

Kinyalom a füledből a bábel-halat, leteszem a lantot, hallom, hogy énekelsz, hallom, hogy vacogsz, bekebelezlek, átoperállak, kicsinállak, játszd újra, hiteles, megvehető, reggeli első bekezdés (olvasol, hülye, eszem a frontod). No mi lesz ebből?! Mányok és bidergetett mony, lassú ébredés, amikor a leszáradt herék felé indul a tétova kéz, most elég, mondom, elég ebből, beszéljünk inkább a lányról, aki hátat fordított a gőg paradicsomának, nos, tényleg elég, gyermekét az államra íratja, tárcáját nevetve hagyja el. Képzeljünk el tehát egy hatalmas, kezében lándzsát szorongató afrikai csávót, aki semmit sem sejt arról, hogy címlapgyanús, csak az oroszlánra figyel, mellesleg egész Kenyára, ahol öt év alatt sikerült megszüntetni az orvvadászatot, azonmód, mikor elkezdték felszólítás nélkül lelőni az orvvadászokat. Maszáj Herkules, ne zavarj, vedlek éppen, ép most minden, meg az elefántok is, akik, de hiszen te tudod, rendszeresen az akáciákat meg a kukoricát, pedig már százszor, most sportvadászokat hív, hogy legyen, hogy legyen. Csak a halott elefánt a jó elefánt, részben a kukorica miatt, részben meg csak úgy, de ilyenkor be kell fognom Iim szemét, mert be kell.

Vedlek szóval, lassan, de folyamatosan bújok ki a bőrből, az ujjaimnál kesztyűzök, hiába röhögsz, mint egy újpesti pincér, nem kapkodom el, szóval akkor gulyásleves és utána vörösboros marhapörkölt, igen, édesség nem, vagy mégis, somlói galuska, igen.

Meg fogunk halni, súgom oda, de ő csak sertepertél, meg teszi a dolgát, meg fogunk halni, mondom, ez a katolikus egyház állásfoglalása, meg fogunk halni, hogy a családon belüli erőszak nem létezik, mert aki ugye arra szánja rá magát, hogy igent mond, az vállalja a házastársi kötelességeket, tehát lehet neki betenni a burkus királyt akkor is, amikor nem akarja, lehet vele tenni bármit, ami, de tényleg (szeretné), bár nem akárhova, annyira szeretnék ilyenkor valami nagy léggömböt felengedni, amin írva vagyon: igazad van, baze, de hívjuk ezt mostantól életnek, ami ugye harc, meg ilyen, egyébként karcinogén rohadt elegy.

Aztán lemegy a nap, sötét lesz, nagy rohadt sötét, szóval sötét marad.

Figyelmébe ajánljuk

A polgármester kételkedik a pofonjáról készült felvételben, pedig létezik

Nagy János szigetszentmiklósi polgármester képviselői kérdésre nem cáfolta, hogy megütött egy helyi lakost az adventi vásárban, ugyanakkor megkérdőjelezte az erről készült térfigyelő kamerás felvétel létezését. Lapunk a vita eldöntését azzal segíti, hogy közreadja a felvétel egyik részletét. A polgármester pofonja utáni testületi ülésen a városvezetőt kötelezték arra, ha büntetőügy részese lesz, köteles arról beszámolni.