Nagy gáz nem történt: a rendőrt épp csak kicsit elsodorta autójával Kovács Pál a Kossuth téren. A volt népjóléti miniszter parkolni akart, ahol nem lehetett, mert épp odavárták a német államfőt, ezen jól össze is vesztek, majd - az MTI-nek nyilatkozó BRFK-szóvivő szerint - "az autó vezetője hirtelen indított, és a baloldali visszapillantó tükörrel elsodorta a rendőrt, aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett". A rendőrség "ismeretlen tettes" ellen tett feljelentést. Innentől azonban kétfelé válik a cselekmény szála; de mivel nem ez az, ami igazán érdekes, csak jellemző, ezért röviden:

Nagy gáz nem történt: a rendőrt épp csak kicsit elsodorta autójával Kovács Pál a Kossuth téren. A volt népjóléti miniszter parkolni akart, ahol nem lehetett, mert épp odavárták a német államfőt, ezen jól össze is vesztek, majd - az MTI-nek nyilatkozó BRFK-szóvivő szerint - "az autó vezetője hirtelen indított, és a baloldali visszapillantó tükörrel elsodorta a rendőrt, aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett". A rendőrség "ismeretlen tettes" ellen tett feljelentést. Innentől azonban kétfelé válik a cselekmény szála; de mivel nem ez az, ami igazán érdekes, csak jellemző, ezért röviden:

Múlt kedden az ügyről volt egy esti hatórás MTI-jelentés, és volt egy nyolcórás. Hat óra: "Kovács Pál az MTI munkatársának cáfolta a rendőrség állításait. Hozzátette: sem ő, sem az autója senkit nem sodort el", nyilván egy klónozott mutánsa garázdálkodott. Két órával később: "Kovács Pál (MSZP) országgyűlési képviselő kedden este lehetőséget kért az MTI-től arra, hogy napközben tett, Kossuth téri afférjával kapcsolatos nyilatkozatát kiegészítse." Nem ám, hogy elnézést kér, amiért kiesett az emlékezete, nem: "kiegészítse". A lehetőséget kért amnéziás képviselő kettes számú verziója szerint ő "képviselői igazolványával igazolta magát", és autótükre "valóban hozzáütődött a rendőr karjához, de az illető nem esett el, szó sem volt elsodrásról". A napi sajtó egyébként a hatórás MTI-jelentésből kivágta a hazugságot, csak a két hírből harmonizált össze egy affért. De mondom, ez nem érdekes.

Az igazán érdekes az, hogy "Kovács Pál az esti órákban felhívta Berta Attila budapesti rendőrfőkapitányt, akivel tisztázta a történteket, és elnézést kért az intézkedő rendőrtől". Hogy mi volt a válasz, azt el nem hinnék. "A főkapitány elmondta neki, hogy a sérülés jelentéktelen, és megköszönte a bocsánatkérést."

Elmondanám, nálam (ld. még: átlagpolgár) hogyan zajlott volna egy ilyen affér.

Mondjuk engedek régi kísértésemnek, és kicsit, épp csak érintőlegesen nekimegyek egy engem packázásból igazoltató zsarunak. Társának felmutatom a narancsos újságíró-igazolványomat, de valamiért nem érdekli, üvöltve kap a szolgálati fegyveréhez, tépi fel az ajtót és ken le villámgyorsan egy akkora pofont, hogy a kocsim adja a másikat. Kiszed az ülésről, nekitámaszt az autónak, megmotoz, megbilincsel, bevisz az őrszobára, közben végig üvölt, hogy "rendőrrel kezdtél, te geci?", és minimum ötfajta paragrafus megsértéséről vesz fel jegyzőkönyvet. Közlöm vele, hogy telefonálni szeretnék. Ügyvéd? Nem, mondom neki, Berta főkapitány. Még egy pofon, ne szemtelenkedjek vele. Végül otthonról hívom fel a BRFK első emberét, elnézést kérni. Mire ő: "Ugyan, Lacikám, ne hülyéskedj már, jelentéktelen az a sérülés, úgyis ki akartuk rúgni azt a korrupt disznót, ha legközelebb rendőrt akarsz gázolni, csak szóljál jó előre!" Nem, valószínűleg nem ezt mondja, sokkal inkább elküld anyámba.

Persze lehet, hogy ez a Ha Baj Van, Felhívom a Rendőrfőkapitányt nem is annyira posztkomcsi miniszterek kádárista reflexe, hanem valami új rendőrségi PR-akció, amiről lemaradtam. Figyelem! Ezentúl a budapestiek közvetlenül hívhatják Berta Attilát, ha bármit elkövettek közlekedésileg vagy közbiztonságilag. A főkapitány titkársága: 117-6690. A hívás nem ingyenes.