A távolságot mint üveggolyót... 6.
...újra a levegőben
1784 elejétől kezdve - fél évvel a Montgolfier fivérek versailles-i léggömbbemutatóját követően - a magyarországi sajtó is beszámolt a ballonmania fejleményeiről. Az olvasók egy része talán csak felhúzta a szemöldökét, és elgondolkodva mélyet szippantott a pipájából, mielőtt továbblapozott volna, mások azonban máris a kísérletek megismétlésén törték a fejüket. A magyar természetbúvároknak persze nem tellett drága selyemre, tafotára, ezért prózaibb matériából, szárított állati belekből szerkesztették golyóbisaikat. Az első magyar hólyag 1784 tavaszán emelkedett a levegőbe, Győrben. A jezsuita Domin Ferenc Józsefé, a győri főiskola tanáráé az érdem, aki március 1-jén délután 2 órakor tartotta az első nyilvános röptetést. A golyóbis - mint arról a Magyar Hirmondó beszámolt - "azonnal, a' mint szabadon el eresztetett, egyenes hamar reptével felylyül múlta a' ház' fedelét. Már a' szabad levegőbenn a' szél meg dűlt emelkedéssel vitte felylyebb olyly magasra, hogy Tsálóköz Szigetének indulván egynéhány perczenések alatt tsak el tűnt a' nézők elől."
Április 3-án és május 11-én Pozsony népe láthatott hasonló csodát Gyarmati doktor jóvoltából, Budán pedig Karl Mager műkedvelő fizikus montgolfier-je keltett közámulatot, midőn az április 20-i alkonyatban 40 öl magasságba hágott, majd dolga végeztével kigyulladt és porrá égett. Mager később részt vett a pesti piaristák két tanára, Szablik Ferenc fizikus és Joseph Calasanz Rapff grammatikus júliusi és augusztusi bemutatóin is.
E kisméretű ballonok persze még utas nélkül repültek. Magyarországon 1811. június 3-án szállt fel az első ember vezette léggömb két bécsi fizikussal, dr. Kraskowitzcal és dr. Männerrel a fedélzetén. Mutatványuk óriási érdeklődést keltett, így azt szeptember 17-én Pozsonyban is megismételték. 1846-ban a német Lehmann mutatta be tudományát Pesten, 1883 júniusában pedig a bécsi Viktor Silberer és gigantikus Vindobonája ejtette ámulatba a pestieket. A szélesebb közönség előtt 1896-ban nyílt meg a repülés lehetősége. Április végén emelkedett a levegőbe először a párizsi léghajós famíliából származó Louis Godard kapitány hidrogénnel töltött pányvás léggömbje, mely 3 ezüstforint ellenében 500 méteres magasságba vitte utasait. A millenniumi kiállítás keretében működő vállalkozás sikerét jelzi, hogy július 8-án a Ballon Captif Godard már a 638. felszállásnál tartott. A kapitány végül mégis rajtavesztett, mert az augusztus 1-jei orkán, mely városszerte nagy pusztítást okozott, az ő léggömbjét is tíz perc alatt megsemmisítette.
Mindez azonban még csupán szórakoztató látványosság volt, a sport mozzanatát alig fedezhetjük föl benne. Változást az 1902. esztendő hozott; ekkor szállt fel először a magyar égre a Turul - a Magyar A‘ro Klub május 1-jén megtartott bemutatkozó rendezvényén. A klubot a technikai sportok iránt érdeklődő arisztokraták, pénzemberek, mérnökök és katonák alapították, védnöke a birodalom első számú pilótája, Lipót Szalvátor főherceg volt. A főherceg saját léggömbjével, a Meteorral vonult fel, míg a magyar aviatikusok az Auguszta főhercegnő által aznap megkeresztelt Turullal vettek részt a meetingen. A léggömböket hajnalban az óbudai gázgyárban töltötték fel, s innen hajón, majd gyalogszerrel vitték a Magyar Athletikai Club margitszigeti pályájára. A Meteor kapitánya maga Lipót Szalvátor volt, a Turul - melynek nevét sötétzöld selyemszalagokkal szőtték bele a sárga selyemkupolába - ifj. Tolnay Lajos csillagász parancsnoksága alatt indult útnak. A léggömbök reggel 7 órakor emelkedtek a levegőbe. A Meteor Hatvanig jutott, a Turul 4040 méterig emelkedett, majd Tura közelében ereszkedett a földre.
A sikeres bemutatkozást az elkövetkező két évben közel kéttucatnyi felszállás követte. Ezek többnyire nemzetközileg összehangolt meteorológiai mérések voltak, de akadtak köztük egyszerű sétarepülések is, melyeket olykor kalandos epizódok kísértek. A június 16-i éjszakai expedíció krónikájához pl. három korai ufóészlelés is kapcsolódik. A léghajósok először egy rozstáblában hagytak maguk után tréfás fejtörőt, amikor magasságukat alaposan elszámítván csaknem a földhöz csapódtak, s mielőtt újra felemelkedtek, hosszú széles sávot hasítottak a pendülő vetésbe. Éjféltájt a kiskunmajsai határban legeltető juhász dermedt halálra, amikor sárgásan derengő hatalmas gömb úszott el alig néhány méterrel a feje fölött. Néhány perccel később az ablakon kíváncsiskodó vincellérgyerekben fagyott meg a velő, amikor a pilóták éppen a házuk mellett tették földre a ballont. Az október 2-i kirándulás majdnem emberhalállal ért véget valahol Nógrádban, ahol landolás után vasvillás palócok indultak a léggömb ellen.
E kezdeti nehézségek azonban csak megacélozták a ballonisták szívét. A magyarországi léggömbsport alkalmasint akkor vált nagykorúvá, amikor 1904-ben a Turul két alkalommal is gépkocsikkal kelt versenyre egy harcászati kísérlet keretében.
A katonák kezdettől fogva keresték a léggömb harci körülmények közötti alkalmazásának módját. Az 1794. június 26-án győzelmesen megvívott fleurus-i csatában a francia Jean-Marie-Joseph Coutelle kapitány egy ballon kosarából szemlélte a brit-osztrák-hannoveri koalíciós erők hadmozdulatait. 1797. október 22-én André-Jacques Garnerin elsőként hajtott végre sikeres ejtőernyős ugrást léghajóról. Néhány évvel később Napóleon már az Anglia elleni léggömb-invázió lehetőségét fontolgatta, ám végül belátta, hogy a támadás aligha hatna a meglepetés erejével, hiszen az uralkodó széljárás miatt a ballonok csak a földgolyót megkerülve juthatnak el a brit légtérbe. A léghajó ennek ellenére többször is bizonyította, hogy zavarba tudja hozni a kétdimenziós hadviseléshez szokott katonákat. Felhasználták felderítési, hírtovábbítási és tűzvezetési feladatok ellátására, a párizsi kommün idején pedig fontos információknak és személyeknek az ostromgyűrűből való kijuttatásában kapott szerepet. A századfordulón több európai hadsereg - a Monarchia közös hadereje is - külön léghajóosztályt tartott fegyverben, s azt kezdte vizsgálni, vajon át lehet-e juttatni a léggömböt a frontvonalakon, fel lehet-e használni a hátországban diverzáns akciók végrehajtására. S ha igen, hogyan lehet ellene védekezni? Az egyik ilyen kísérlet végrehajtására a Turul vállalkozott.
A "hadgyakorlat" azonban inkább afféle társadalmi eseménnyé lényegült át. 1904. május 1-jén reggel előkelő közönség gyülekezett a Kerepesi úti Tattersall díjugrató pályája mellett. Kilenc órától a 38. gyalogezred adott térzenét, eközben a léggömb kosarába került Dirner Lajos négy postagalambja, és a fedélzeten elhelyezett postaszekrényben lassan összegyűlt a jelen lévő vendégek által aláírt 2100 ünnepi képeslap. A Turult másodmagával Král Sándor tüzérfőhadnagy irányította, az üldözésben kilenc automobil vett részt, közülük ötöt Spitz Arnold autókereskedő állított csatasorba, akinek, úgy látszik, volt érzéke a publicitáshoz. Miután a Turul a levegőbe emelkedett, az autósok lelkes tülköléssel körülszáguldották a lóversenyteret, és a délnyugatnak forduló léggömb nyomába eredtek. Céljuk a manőver forgatókönyve szerint az volt, hogy Budapesttől legfeljebb 150 km-re eltávolodó léggömböt a leszállást követő 15 percen belül legalább két gépkocsival elérjék.
A Turul azonban csak játszott a mezőnnyel. A kocsik Kistétényen és Promontoron át Ercsiig még úgy-ahogy követték a ballont, ekkor azonban Králék egy légáramlattal pimaszul visszatértek a pesti oldalra. Ez megoldhatatlan feladat elé állította a konvojt, amely addigra a géphibák és defektek miatt egyébként is reménytelenül szétszóródott. A pilóták eközben teleszívták tüdejüket friss levegővel, gyönyörködtek a panorámában, szélnek eresztették a képeslapokat és a galambokat, s miután végleg elunták magukat, eltűnt üldözőik keresésére indultak. Nagy sokára aztán felbukkant Brüll Alfréd - az MTK későbbi elnöke - gépkocsija, és hálás kürtöléssel elfogadta a Turul nagyvonalú békeajánlatát. Bár a "flúgos futam" így barátságos döntetlennel ért véget, az automobilisták valójában megalázó vereséget szenvedtek. Dömsödig, ahol a Turul végül leereszkedett, mindössze két kocsi jutott el. Brüll után befutott még a Spitz cég egyik csapata, amely csak úgy maradt versenyben, hogy Csepelen, ahol autójuk órákkal előbb a homokba fulladt, egy arra járó szódásfogat kiszabadította szánalmas fogságából.
