Az biztos. Hogy az átmenet pillanata. Cantor be nem fejeződő végtelen sora nem isten - jó ég! -, hanem pl. ez vagy a kör, mint végtelen, azért nem végtelen, mert életünkkel járjuk ugyanazt a kört (nincs megírva, milyen vastag kell, hogy legyen pl. 768435 körjárásunk után), aztán meghalunk, paccs, a kör nem zárult be, mert a 768435. körünk nem ért véget. Jó vicc, akkor nemcsak a párhuzamosok találkoznának a végtelenben, hanem a hérakleitoszi hullámzásvonal (sose ugyanaz a folyó) is véges volna, mert körbeérne, benne vagyunk a szennyvízben.
Mentem ma a városban, és osztrák újságot vettem, a 0,75 milliárd forintnyit sikkasztó hihetetlen bűnöző bankárt hogy kapták mégis el, kell bizottság elé állnia. Ismétlem: 0,75 milliárd forinttal sáros. De a lapot hamar kiolvastam, ráértem gondolkozni. Nem iszom, újra - újra soha! -, és elmém ugyanoly éles (v. nem éles), mint ha iszom, csak akkor hízom, meg büszkének lenni sincs mire. Felírtam: tegnapi viccem: jövök haza (tegnap), leülök egy padra, felírom, ami eszembe jutott: "Nagyon szeretem a halottakat, nem kell találkozni velük az utcán, nem kell mondani, nagyrabecsülésemÉ" Kis vers. Írom, s akkor egy úr, aki az előbb megbámult, ja, ismerhet, megjelenik mögöttem, mondja, ki a közös ismerősünk, s csak megvárta, míg kész vagyok az írással. "Nagyrabecsülésem!" mondtam neki.
Ezerszer megírtam: még azt se szeretem, ha pénzért el kell mennem találk., valakivel. Mert a postás ezt az 5000-et nem hozza, azt a 8000-et nem küldik egy hónapja, amazt a 12500-at halogatják tavaly óta, hát juszte ezért a 13675-ért menjek, rontsam el délelőttömet? Ezért rettegek az egészségemért: ne legyen bélcsavarodás, foghídleesés, vakbél, mellkaslebenyporc-tekeredés stb. Ezért szavalom, hogy nekem többé a hely és az idő nem jön össze, külön lapra tartozik; nekem hónapok kellenének, míg véletlenül se kell félnem, hogy időre-helyre mennem kell. Ezért van kihúzva a telefonom? Ezért nem lehet nálam csöngetni? Ezért?
De még azt a rondaságot - elismerem - is leírtam, hogy jaj, rám ne köszönjön senki az utcán, azaz ne vegyem észre. Ma erre ezt a kis viccet csináltam: valaki rám köszön; ajaj, 3 változat van: 1./ nem olvas engem (ő se), 2./ goromba ember, ki akar szúrni velem, 3./ mégis egy nagyon-nagyon kedves ember. (Így; lélekmentő.)
Láttam, szomorú plakát, 1%-ot az éhező gyerekeknek. Adó, kenyérÉ majdnem kenyér, van kiírva, morzsák az utsó betű helyett a szomorú vicc, mondom. Az én viccem se víg: első adód? A kenyéradód. Még egy ilyen: "Mit öltene kotont? ' maga gumifasz!" All round.
Itthoni ügy. Feleségem fel akarja segíteni válltáskámat. Elvesztem magam. Nem a normál szíján van sose, a fülénél hordom a vállamon is! Kvázi "ezt se tudjátok, emberek?" Durvaság volt. Szeretteimmel (feleség, madárka, kutya, mackók) nem lehetek durva, nem lehetek kölcsönösen durva. (Bár a mackók így se azok.)
Komolyabb elmélkedés Duchamp révén. Ausztráliai barátom, kitűnő ember, elhalmoz könyvekkel most V. Woolf témakörében. (Viszonzom mindenfélével.) De viccből egy Duchamp Üveg-Minőség árcédulát is betett a könyvbe, kemény fekete kartonka, szép. Véletlenül futott rá tollam, neki válaszolva, Duchamp-ra. Ezt írtam: mennyit bólogattunk Rilke szavára; hogy "ők virulni akarnak, s virulni szépÉ mi inkább majd beérnénk, és ez homályt jelent és fáradalmat". Homályban jöttem Párizsban épp az auteuili lópálya már használaton kívüli kísértetépületei mögöttÉ mennyit fáradoztam ott nyeréssel, hol jól, hol rosszul, de virulás nem volt. Mondom, van egy kérdés. Bélám, ha valaki beérik, az bezárul, vagy éppen hogy nyílt lesz? Magányosabb lesz, avagy társaságosabb? Nem tudni. Vagy-vagy. Vagy vagyunk, az egyik "vagy". Tehát ez nem kérdés, mert nincs megoldása. De Duchamp mondja: nem kell megoldás, mert nincs is probléma, nincs kérdés. Mármost Duchamp ezt virulva mondta-e, vagy beérve, homályok után? Ezt sem lehet eldönteni. Lásd elmeél és ivás.
Ha fel nem is virultam, felvidultam az Erzsébet tér Japán-tárlócskájánál. A szigetországÉ és két óramű. Az egyiken 8 óra 35, a másikon 16 óra (4 óra, de hagyjuk) 35. Mondom magamban, csak 8 óra Japán, ide? Akkor hogyan megy továbbÉ még 8, azÉ USAÉ még 8É azÉ Egy belső hang: baszd meg, ne vacakolj, az egész 24 óra se sok, mi az? Akkor megÉ!? 8 ide, 8 odaÉ?!
Való igaz, 24 óra is csak a víz alatt nehéz, még nehezebb lehetett az őrmesternek, akit bemézeztek a megkínzott, szökött rabok, aztán kikötözték a dzsungelben a bogaraknak. De másképp? Ez az örökös 24 óra? Mit kell olyan nagy ügyet csinálni az örökös 24 órákból?!?!
Folyt. köv. egy újabb 24 órában
