Élet + Mód

Mókuskerék: K. úr újrakezd

Kacag, nevet, a könnye is kijön, pedig - a sör nevű üveges folyadék érdekes bukéját aprócska, óvatos kortyokkal tesztelvén - be van szarva rendesen. A színlelt jókedv inkább társainak szól - végigélt már velük egy pár komoly elhatározást így szilveszterkor, és pont annyi sunnyogást, farolást január másodikán. A magyarázkodást, hogy miért kell éppen az új évhez ragaszkodni ennyire, mikor a dolog jövő héten, de akár holnap is, érted, holnap, ugyanannyi joggal elkezdhető. Mondhatni, alanyi jogon. Miért kell a dolog s az új év kezdetét szigorúan összemosni, ilyen mereven tekinteni? Mit számít már az a pár nap tíz, húsz év után? Semmit, tényleg semmit, veregeti meg a vállukat ilyenkor, aki a kopfban kacagott, de ezen a ponton már egyáltalán nem nevet, mivel elgondolkozott. Attól, hogy megcsinálta újra, nála ne keressen senki felmentő ítéletet. Ki vagyok én, gondolja, hogy mindenki nekem magyarázkodik.
  • Keresztury Tibor
  • 2001. január 18.

Lékó-Kramnyik páros mérkőzés: Világos indul

Asakkot sokan ismerik, úgyhogy csak vázlatosan ismertetem a lényeget. A parti megnyitással kezdődik, majd ebből fejlődik ki a középjáték, hogy nemsokára végjátékba csapjon át. A sakkpartit meg lehet nyerni, el lehet veszteni, és ki lehet hozni döntetlenre. A rapid mérkőzéseken a gondolkodási idő szűkebb, mint a rendes meccseken, azaz nem lehet játszma közben kártyát vetni, jósnővel konzultálni, vagy megdugni a hostesst. Ez az idő lehet bármennyi, de öt percnél nem ajánlatos kevesebbet kijelölni, mert akkor hülyén fest az egész. Esetünkben 25 perc állt a játékosok rendelkezésére, hogy megtegyék az általuk kedvezőnek ítélt lépéseket.
  • Para-Kovács Imre
  • 2001. január 11.

A lakodalmas rock őstörténete: Az utolsó parasztlázadás

Népmesébe illő történetről van szó, ugyanis a Bugyi testvérek hárman vannak. Voltaképpen Bugyi János, az ürményházai (Jermenovci) kocsmáros tehet az egészről, aki két fiának, Gyulának és Jancsinak is villanygitárt vett valamikor a hatvanas években, hogy ne csak a hagyományos tamburán szaggassák a húrt. A fiúk kezdetben a papa kocsmájában, majd bálokon és lagzikban muzsikálták az öreg zenészektől eltanult repertoárt, ami a lakodalmakban közkedvelt nótákból, csárdásokból állt, de néha jöhetett a rockzene is, úgyhogy háromnyelvű volt a produkció: magyar, szerb, angol.
  • Szerbhorváth György
  • 2001. január 11.

Zámbó Jimmy titokzatos halála: Zavaró külső körülmények

Elzarándokoltunk a tetthelyre, megtekintettük a Király házát, a később kulcsfigurának bizonyuló háziszárnyas lakhelyét, majd kikérdeztük a dohányipari óriáscégek PR-igazgatóit megszégyenítő lazasággal nyilatkozó szomszédokat, illetve a család jó néhány, közelben álldogáló barátját. Ekkor még csak annyit jegyezhettünk fel, hogy Jimmy legidősebb fiának óvatos becslésünk szerint is legalább 312 osztálytársa volt, tekintetbe véve, hogy néhány apuka talán otthon maradt.
  • Szily László
  • 2001. január 11.

Nagyvárosi természetbúvár: Lisztbogár

Az egész földön elterjedt, és mivel liszt a természetben csak elvétve fordul elő, leggyakrabban az ember közelében él. Elvileg fényes sötétbarna vagy csillogó fekete a háta, hosszanti barázdákkal, de a csillogást általában eltakarja a ráragadt lisztréteg.
  • Winkler Róbert
  • 2001. január 11.

Jókedv és bőség zavara

az összes trombitát, szerencsepénzt, fröccsöntött malacot, pezsgőt megvettük, kifújtuk, fölittuk, betemettük konfettivel a várost, és amikor rákattant az óra mutatója az éjfélre, és a Himnusz könnyeket csalt szemünkbe, azt hittük, lenulláztunk mindent.
  • - legát -
  • - bodoky -
  • 2001. január 4.

Este, otthon

Akutya feldíszítése után már semmi dolgunk sem volt, csak a megérdemelt élvezés, a könnyed és mulatságos televíziós műsorok megtekintése, majd a koccintás éjfélkor a Himnusz hangjaira.
  • - pki -
  • 2001. január 4.

Mágnesasszony (Natalia Oreiro)

és Paulina vagy Maria Isabel már dereng, hiszen többet látjuk ezeket a dél-amerikai egyensztárokat magyar képernyőn, mint az összes hazai színésznőt együttvéve. Natalia Oreiro, vagyis Milagros a Vad angyalból pedig egyenesen népi hős lett. A Rio de la Platatól a Kárpát-medencéig, tértől, időtől függetlenül.
  • - sisso -
  • 2001. január 4.

A latin-amerikai vonal: Szegényregények

és kevésbé míves irodalom szinte minden korban alkalmazta - kis ugrással visszaléphetünk akár Homéroszig is, s azt sem árt tudnunk, hogy hazai tájainkon és újságjainkban többek közt Jókai és Krúdy élt előszeretettel a folytatásos regényközléssel.
  • K. Z.
  • 2001. január 4.

Szemét egy év

Lehet, hogy ez is a gazdasági fellendülés jele, de talán még soha annyi polgárosodni vágyó ember nem toporgott kommunális hulladéklerakók tetején, veszélyeshulladék-égetők tövében vagy gumitavak partján, mint ebben az évben. Sokan megszimatolták a prosperáló üzletágban rejlő lehetőségeket; azt, hogy a veszélyes hulladék átvételéért tízmilliókat lehet felvenni, és ha a kötelező ártalmatlanítás helyett eltüntetik valahová, akkor ráadásul az egész pénz megmarad. Ráéreztek: nem félni kell a méregtől, hanem "kezelni", valamint hogy a méreg annál kevésbé öl, minél messzebb van a kezelőjétől. Sok-sok száz millió forintnyi profitért cserébe 2000-ben a veszélyes hulladékok többnyire lakossági lerakókra, csatornákba, erdőre-mezőre kerültek. Több tízezer tonna mérgező szemetet nyelt el ismeretlen helyen a föld/víz az országban: ennek ellenére a 2000. év végére sem akadt olyan magyar politikai párt, amelyik az ostoba szlogenek kitalálásán kívül ténylegesen tenni akart volna a környezetvédelemért.
  • Kovács Róbert
  • 2001. január 4.

Levezetés (Évzáró Unió Bokszgála, Paks)

Hát, öregem, ezt a Félix se gondolta komolyan - összegzi szakmai értékelését Füzesy Zoltán, Zoli (és Gatto) edzője. Mindez annyit jelent, hogy kissé elégedetlen az ellenfél gyengeségével: ha valakiben látnak fantáziát, fokozatosan terhelik egyre erősebb ellenfelekkel. Ennek a szisztémának kissé túlzásba vitt változatát figyelhettük meg Kokó menedzselésénél. Erdei Madár ellenfelei egyelőre tökéletes ívet képviselnek: az első nevetségesen nézett ki, és nem tudott bokszolni, a második már a jó kötésű, bár közel negyvenéves McDonalds, a harmadik bizonyára egy átlagos versenyző lesz és így tovább, ez volna a normális.
  • Winkler Róbert
  • 2000. december 21.

Karácsonyi piac: Haza és hal

Halra megyek. Hagyom, hogy periferiális tudatmezőmbe beszűrődjön minden, de elsősorban a halasok standjait keresem, mintegy keresztüleresztem rajtuk a valóságot.
  • Para-Kovács ImreÁrak
  • 2000. december 21.

Kína, hétköznap: Tájfutás

Amikor tíz és fél órai repülés után végre kikecmereg az ember a Jumbo-Jet pocakjából, Sanghaj - hat órával előrébb - ugyanolyan időjárással fogadja, amilyen idehaza is volt. Busz jön értünk, úti célunk az innen még vagy 300-350 kilométerre lévő Nanking. Az erre a napra rendelt kísérőnk, Larry, egy húszéves egyetemista közli, át kell szaladnunk a másik reptérre két amerikaiért, s csak utána indulhatunk Nankingba: a csoportnak, 28 órával a magyarországi útra kelés után, nemigen tetszik ez a megoldás, ám semmit sem tehet ellene - és különben is, alig valamivel több mint 90 kilométerről van szó.