Sajó László: Öt és feles (Jézus Mária
Egotrip
karácsonyi üdvözlőlap)
Fiúcsecsemő holttestére bukkantak Budapesten. A 3 kilogrammos újszülött egy "Kellemes karácsonyi ünnepeket" feliratú reklámszatyorba volt csomagolva. (egy hír)
MaNcs, XII. évf. 51. szám, (2000.12.21.) (2000-12-21)
Fiúcsecsemő holttestére bukkantak Budapesten. A 3 kilogrammos újszülött egy "Kellemes karácsonyi ünnepeket" feliratú reklámszatyorba volt csomagolva. (egy hír)
Összefoglalom én a tanulságokat, ha már nem akad más vállalkozó, ezzel mintegy lezárva az évezredet, egyben új irányt kijelölve, tehát oldás és horgolás, a könnyebb befogadás végett röviden, pedig be lehetne fűteni alaposan a témáról írható könyvekkel, de most ez a kétezerkétszáz leütés marad.
A Csontváry-múzeum perspektivikus látásfejlesztő kalodája után a (pontosság kedvéért) nem tudom, melyik múzeum felé vettem az irányt, de lényegesen kevesebb ideig kerestem, mint magát a Csontváry-múzeumot. A Csontváry-múzeumot kisebb megszakításokkal két napig kerestem, és ahány útbaigazítást kaptam, annyiféleképpen értettem, és annyiféleképpen tévedtem el, és helyette néztem meg annyi mást, mint például egy lezárt kapujú pezsgőmúzeumot. De hát kell-e ennél több egy városnézéshez?
Há´ most jöjjön, nézze meg, ott történt az eset, ott, ahol az a kutricás fekszik a hitacsis dobozon, ott, a kirakatban. Akkor még ott feküdtem én is. Tudja, az nagyon jó hely, jó meleg, lent a pincében vannak a fagyasztóólak, abban vannak a féldisznók meg az ülő bikák, oszt a rácson keresztül jön fel a meleg levegő, ha az ember ráfekszik, olyan, mintha valami tengerparti fövenyen feküdne, csak úgy elengedi magát.
A minap írtam egy följelentést. Nem a saját nevemben, hanem egy ügyfelünknek segítettem a megfogalmazással, az ő elmondása alapján. Éva Jász-Nagykun-Szolnok megyében él. Volt férjét kívánta följelenteni magánlaksértés szabálysértés miatt.
Mondom is a feleségemnek, hogy most már tényleg ideje volna csatlakoznunk a katolikus egyházhoz, olyan szép, szívhez szóló a hirdetésük, hogy ezer éve velünk vannak, és hát tényleg, ki, ha ők nem? Ezer év, az nem semmi (százezer légy nem tévedhet, ahogyan a vicc mondja), ők lesznek a nyerők, itt volna az ideje belépni, vagy hogy is mondják ezt.
Ha egy fárasztó, zaklatott nap után nem jön álom a szemünkre, az egyik, amire gondolni szeretünk, az a "Nimfomániás Alíz baba és a negyven rabló" című film zárójelenete, ám ennek részletezésétől kiskorú olvasóinkra való tekintettel e helyütt elállunk. A másik ilyen dolog a igazságszolgáltatás és a jogbiztonság állapota a mi hazánkban. Ilyenkor letartóztatási parancsot körmölő bírák, serényen bilincselő rendőrök, szenvedélyesen érvelő ügyészek és végül csíkos ruhában papírzacskót ragasztó bankelnökök, parlamenti képviselők, főrendőrök, vállalkozók meg zárkát fókázó, sárga fogú, gonosz tekintetű újságírók jelennek meg szemhéjunk belső képernyőjén. A gondolatra, hogy a törvény szigora Magyarországon sarzsira, stallumra, magas állásra való tekintet nélkül bárkire lesújt, aki rossz fát tesz a tűzre, béke és melegség költözik a szívünkbe; ilyenkor az utolsó, amit a világból érzékelünk, az a mosolyra húzódó szánk szélén kibuggyanó kis nyálcsöpp szokott lenni.
A múlt vasárnap újabb 33 roma polgártársunk (15 felnőtt és 18 gyerek) jutott arra a következtetésre, hogy nincs más választása, mint kivándorolni Magyarországról. A battonyai, mosonmagyaróvári és veszprémi családok úti célja Hollandia. Vezetőjük, Krasznai József szerint a romák a jobb élet reményében vágtak neki a bizonytalannak. A hírre azonnal reagált Dávid Ibolya igazságügyi miniszter: "Nyugodtan állíthatom, és bizton állíthatom, hogy nincs hazánkban romaüldözés. Szegénységi probléma biztos, hogy van, és vannak egyedi problémák is, azonban szent meggyőződésem, hogy nem ez a megoldás" - mondta többek között a Magyar Rádiónak. A gyors miniszteri kommentár a leginkább figyelemre méltó fejleménye az újabb cigánykivándorlásnak: Dávid Ibolya ugyanis a közelmúltig hallgatott.
Magyar Narancs: Jó érzés, hogy mindent tudni lehet magáról?
KULTIPLEXFotónkon még a régi Blue Box-tábla látszik, de tessék megjegyezni: itt nyílik, december 27-31. között ideiglenesen, január második felében állandóra a KultiPlex Művészeti Centrum.
Az internet a jómódúakéA Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Kutatóintézet által alapított NetSurvey Internetkutató Intézet a magyarországi internethasználatról indított átfogó kutatássorozatot, melynek nemrégiben zárult le az első szakasza. A felmérés eredménye szerint a lakosság 14 százaléka tudja használni az internetet, otthoni eléréssel azonban csak 8 százalék rendelkezik.
November elsején hajnalban öt gimnazista ledöntötte a korábban a Regnum Marianum-i atyák által vezetett templom helyén álló emlékmű fakeresztjét a XIV. kerületi Felvonulási téren.
az értekezletről, hogy a "nemzetpolgárok" ügye minél zökkenőmentesebben sínre kerülhessen.
A Narancs két korábbi írásában (Dzsentrivilág Dél-Magyarországon, október 19. és A kéz alatti város, december 7.) feltérképezte, miként szállta meg Szeged fideszes vezetése, illetve e vezetők rokoni és baráti köre az egyes kulcspozíciókat. Sorozatunk harmadik részében egyfelől a korábban felvetett ügyeket visszük tovább (személyi összefonódások, vízközmű, szegedi tévé, Virág cukrászda), másfelől bemutatjuk, hogyan alakult Szeged kulturális élete az 1998-as "polgár"-inváziót követően.
a Magyar Honvédség humán intézményrendszerének teljes megújulását hozza; egyelőre azonban inkább érdekeket sértő és "gyalogáldozatokkal" járó ügyként van jelen a magyar közéletben. A négy tábornok nagy nyilvánosságot kapott menesztése mellett - őket Orbán Viktor személyes utasítására nyugdíjazta a honvédelmi miniszter - ugyanakkor komoly előrelépés a vezérkar
Máig nem tudni biztosat arról, hogy kik éltek vissza két külföldi polgár okirataival az egykoron a Fidesz politikusai, tisztségviselői vagy ezek háttéremberei és családtagjaik által alapított, majd Schlecht Csaba által értékesített cégek eltüntetésekor. A Legfőbb Ügyészség márciusig meghosszabbította a nyomozást a Kaya Ibrahim - vagy a nevét felhasználó személy - által 1994. július 14-én lebonyolított cégvásárlás ügyében (hogy pontosan mennyi cégről van szó, azt sem lehet tudni: említenek 13, 14, 15 társaságot is). Polt Péter legfőbb ügyész információnk szerint lapunk megjelenésének napján küldi meg válaszát Dornbach Alajos (SZDSZ) országgyűlési képviselőnek. Dornbach a Kaya-ügyek mellett az ál-Josip Tot által 1997 szeptemberében megvett két másik Fidesz közeli fantomcég által hátrahagyott köz- és magántartozások alapján tudakolja, hogy a nyomozó szervek két év óta miért csak a két külföldi személy iránt érdeklődnek.
Aszövetségi legfelső bíróság múlt keddi, mindent eldöntő ítélete nehezen tekinthető bármi másnak, mint cinikusnak. Abban a kérdésben kellett dönteniük a főbíráknak, hogy mintegy negyvenezer szavazólapnak a floridai állami legfelső bíróság által engedélyezett kézi újraszámlálása nem támaszt-e alkotmányos aggályokat. A kérdéses negyvenezer szavazatot korábban érvénytelennek minősítették, mert a számlálógép nem volt képes azonosítani őket, a korábbi kézi számlálásokból pedig azért maradtak ki, mert a republikánus floridai államtitkár, Katherine Harris által kissé önkényesen felállított határidőig nem végeztek velük. Tudni kell, hogy a floridai választójogi törvény kimondottan lehetővé teszi azon szavazatok beszámítását, amelyeket nem jelöltek be ugyan szabályszerűen, de egyértelműen megállapítható a szavazói szándék. A floridai legfelső bíróság ezt az elvet vette figyelembe, amikor engedélyezte az ismételt számlálást, csakhogy nem adott meg világos, az egész államra érvényes, egységes ismérveket a szavazói szándék megállapításához a vitatott esetekre. A szövetségi bírák pedig éppen erre hivatkozva mondták ki: alkotmányos kételyt támaszt, hogy a helyi szavazatszámláló bizottságok többé-kevésbé önkényesen ítélhetik meg a szavazói szándékot. Ezzel az érveléssel még nem is volna baj.
Apártpolitikai színtér az októberi hatalomátvétel és Kostunica jugoszláv elnökké választása óta teljesen átalakult. Az addig legyőzhetetlennek hitt Szerbiai Szocialista Párt alapjaiban ingott meg, több ismert vezető kilépett soraiból, és új pártot alapított. A párt újra Milosevicet választotta meg elnökének, azzal a jelszóval, hogy "megyünk tovább". A pártreformot elodázták. A Vuk Draskovic vezette Szerbiai Megújhodási Mozgalom (SPO) romokban hever, kétséges, hogy bejut-e a parlamentbe. A néhai ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) a parlamentben maradásért küzd, Seselj a padlón hever. A párt tagjai lassan átszivárognak Kostunica Szerbiai Demokratikus Pártjába, amelynek a népszerűségi mutatója látványosan felszökött. Kostunica új köztársasági elnök népszerűsége ugyancsak nagyobb, mint Milosevicé volt bármikor. Sokan már új kultuszról beszélnek.
Astúdió pontosan olyan, mint a filmekben, amikor tévéfelvételt ábrázolnak. Kiismerhetetlen nyüzsgés, gyereksereg, készülődő szereplők, stáb. A színpadon már karácsony van, három feldíszített fenyőfát, meleget árasztó kandallót, "polgári" hangulatot idéző ósdi bútorokat láthatunk, a háttérben szán. A reflektorok a szeretet fényeit jelenítik meg. Az egyik karácsonyfa mögül Szandi bukkan elő, dalra fakad. Eközben a művészváróban táskamagnóból szól a zene, és a tánckar próbál, míg az egyik sarokban a V. I. P. együttes, a másikban meg Bangó Margit és családja fogyaszt. Ami igazán meglepő, az a béke. Hihetetlen, nincs anyázás, ordítozás, feszültség, mindenki végtelenül kedves és türelmes, pedig ez már zsinórban a tizenharmadik Dáridó-felvétel, az előző nap például szilveszter volt, a Kongresszusi Központban forgattak.
Witold Gombrowicz: Napló (1953-1956)
Hogy mire jutott a józan emberi ész a harmadik évezredre, mit tud mondani a világegyetemről, leginkább Stephen W. Hawking angol tudós tudja nekünk megmondani. A cambridge-i egyetem matematikaprofesszora, elméleti fizikusa egyike azon keveseknek, akik egész életükben az "egyesített világegyenletet", a természettudományok szent Grálját keresik. Hawking szerint közel a cél, még pár évtized, és egzakt módon le tudjuk írni az univerzumot, csak előbb egyesíteni kellene az Einstein-féle általános relativitáselméletet a kvantumfizikával, és már kész is a projekt. A tiszta ész örömmámorban fetrenghet.
Aregény az 1991 októbere és decembere közti időszakot öleli fel, amikor Horvátországban már javában zajlott a háború, a Jugoszláv Néphadsereg szétlőtte Vukovárt, és Szarajevó főpróbáját tartotta meg Dubrovniknál. Eközben a hátországban, Szerbiában egyre sötétebbé vált az ősz. A regény színhelyén, Belgrádban a fiatalok a behívók elől bujkáltak, élni próbáltak, legalábbis a drogokkal. Hernyóznak, hogy aztán hernyó módra próbáljanak elkúszni a biztos fedezékbe.
Lehetséges volna ezen a Földnek nevezett, űrben hajókázó, paradicsomi anyaplanétánkon, a pirkadó harmadik évezredben faji hadován alapuló totális hatalomátvétel?
Sívó dögunalom, általában ez a vége a sikeres tévé- és rádióműsorok könyvváltozatának. Bolgár úr művének borítója még ebben a műfajban is ritka kínszenvedés árnyát vetíti előre. Nem is adta hozzá a nevét a dizájner. Meg aki öltöztette szegény Bolgár urat - mert ilyen iszonyú inget ilyen zakóval még a slamposság elefántcsonttornyában, a rádió büféjében is ritkán látni. A zakó ráadásul nyakszirtnél fel van gyűrődve, de még így sem tudja elterelni a figyelmet a borító többi riasztó eleméről: az asztalt helyettesítő Magyarország-térképről és a hiperdidaktikus, 80-as évek eleji dizájnú piros telefonkagylótól. A névtelen borítókészítő az ókori Egyiptomban, képírás szakon tanulta a mesterséget, hogy érthető legyen az üzenet: "Ez az ember cementkötésű forgácslapból telefonos megrendelésre térképeket készít."
Túl nagy album ez, 34 x 28 cm, nem is fér el rendesen a könyvespolcomon, csak a gerincére állítva, hamar tönkremegy majd az állandó ki-be húzkodásoktól, mert folyton mutogatom mindenkinek, annyira tetszik nekem. Mintha a szerzők szándékosan arra szánták volna, hogy heverjen csak a kávézóasztalon, coffee table book, hívja fel magára azonnal a figyelmet.
Fekete karácsony az amerikai irodalomban: hatvan évvel ezelőtt, 1940. december 21-én halt meg F. Scott Fitzgerald, egy nappal később Nathanael West, 44 és 37 évesen. Fitzgerald tudta, hogy állandóan egy süllyesztő fölött ül, s ha megnyomják a gombot, meg sem áll a pokolig.
Mr. Winter élete szappanoperába illő rémálom. Kegytárgyüzlete akármely kirakat-katolikus, istenkáromló és istenfélő országban fellelhető volna. Nyomasztó méretű, állagú és számú Krisztus-szobor lebeg a mennyezeten, leendő feszületeire várva. A polcokon kommersz Szűz Máriák, jézusos T-shirt-halmok, a pulton szentelt energiaitalok és napilapok. Ettől a sokkoló színpadképtől nem szabadulhat a néző az első pillanattól kezdve. A bolti térben zajló játék alatt nyelveken szólnak a színészek: magyarul - ami külön öröm nekünk, de nincs eltúlozva a jelentősége -, franciául, spanyolul, angolul, portugálul. A szövegek egymásba fonódnak, replikáznak, éppúgy, ahogy az azokat továbbszövő és értelmező tánc válaszolgat az egyedi mozdulatokat aláfestő zenékre.
Kerek húsz év esszenciája fekszik a dobozban: két hosszú lemez és egy ötvenoldalas könyvecske. Tökéletes karácsonyi ajándék. A teljességre törő gyűjtőnek azért, mert egyszerűen hiányozna neki, noha az eddigi albumokhoz képest új felvételt nem talál rajta. Aki pedig csak részben tudja vagy semennyire sem, hogy miről van szó, annak azért, mert bőkezű, mégis tömör foglalata a New York-i performance-művésznő munkássága hallható részének.
Brian Warner a kilencvenes évek elején, egy zenemagazinnak interjúzván, találkozik először Trent Reznorral, a Nine Inch Nails - akkor már az "új" rockzene fenegyerekeként ünnepelt - vezérével. Összefutnak aztán még mindenféle koncerteken, mígnem egyszer Warner azzal indítja a csevelyt, hogy neki is van ám zenekara, az a neve, hogy Marilyn Manson. Warner ezen a néven szerepel a csapat énekeseként, és amint a zenekar körül kábé minden, az is az ő leleménye, hogy a tagok keresztneve egy emlékezetes nőalak, vezetékneve pedig egy hírhedt sorozatgyilkos neve legyen (lásd még Twiggy Ramirez vagy Madonna Wayne Gacy). Reznor kap egy demót, ami annyira bejön neki, hogy mihelyt saját kiadója, a Nothing Records beindul, rögvest szerződteti őket, sőt produceri segédletével készül el az 1994-es debütáló album, a Portrait Of An American Family. Rajta klasszikus rockzenéből merítő alapok és modern szempleres ügyködések párzásából születő sajátos, ha úgy tetszik, pikáns gitárzene. Ám ez hagyján. A rendhagyó megjelenésű MM ugyanis elsősorban kaotikusan intenzív, destruktív koncertjei révén híresedik el: e tárgykörben számtalan bizarr történet ismeretes a szerencsétlen dobos felgyújtásától az NIN gitárosával, Robin Finckkel lefolytatott nyílt színi orális szexen át addig az esetig, mikor is Manson csak a koncert közepén ébred rá, hogy orrából kikandikál a speed felszippantásához göngyölt papírdarab. A színpadi műsor meg a tabukkal játszó dalok/szövegek miatt tiszta erőből támadják őket az ilyen-olyan vallási csoportosulások, ifjúságvédelmi brigádok és így tovább, egészen Al Gore-ig. ´95-ben jön a nagy kereskedelmi áttörés a Eurythmics-féle Sweet Dreams kifacsart verziójával (a Smell Like Children minialbumról), ezután egy évre bezárkóznak Reznor New Orleans-i stúdiójába, hogy ott egy borzasztóan kibukott, nagyobbrészt elektronikus lemezt készítsenek, az Antichrist Superstart. Trent Reznor a dalok javának társszerzője, több helyütt gitározik is. A stúdiózás végére jól megutálják egymást. Manson szerint Trent lenyúlta előle a David Lynch-féle Lost Highway projektet.
Atatarozók alapos munkát végeztek, kívülről és belülről is takaros az épület, jó lenne itt szerkesztőségi üléseket meg bulikat tartani, de hát egy közintézmény nem arra való, úgyhogy megelégszem a tudattal, nemsokára ide költözik Macintosh Classic típusú számítógépem néhány személyes tárgyammal együtt, kézirataimról nem is beszélve. Már csak ezért is érdemes alaposan szemügyre venni a kiállításokat, mert egyáltalán nem mindegy, mit csinálnak az emberrel halála után, megdicsőülése alkalmából.
Ez az - elismerem - kissé erőltetett címjáték jutott eszembe Kovács Éva szociológiai vértezettségű vitairata olvastán (A hinta szédülete, Magyar Narancs, 2000. november 30.). A vitairat logikus és pontos: szerzője láthatóan nemcsak tájékozott a történelemben, politikában, a magyar kultúrában és ezeknek összefüggéseiben, hanem vitázni is tud. Szigorúan következetes: nem tetszett neki a Glamour című film, és ezt keményen, történelmi logikával megindokolja.
AGlamour című magyar film forgalmazójaként megdöbbenéssel olvastam Kovács Éva "publicisztikáját" a Magyar Narancs november 30-i számában. Igazi publicisztikának nem hívhatjuk, hiszen sugárzik belőle a gyűlölet. Filmkritikának sem nevezhető irományában a szerző megkérdőjelezi a filmbeli történéseket, eseményeket, karaktereket, és rossznak, hiteltelennek, érdektelennek mondja az ábrázolást. Csakhogy a világban létezik a személyes hang, amikor a szerző vagy rendező egyes szám, első személyben szólal meg. Sőt egyes nagy rendezők (például Chaplin, Bergman, Fellini, Tarkovszkij, Truffaut, Szabó István, Woody Allen) csak így tudnak megszólalni, és épp ettől hitelesek.
azt is, hogy a bizottság elnöke, a nem kevés teátrális készséggel
Magyar Narancs: 1999 májusában, a NATO-bombázások alatt mentél el Szerbiából Mexikóba. Szöktél?
Halra megyek. Hagyom, hogy periferiális tudatmezőmbe beszűrődjön minden, de elsősorban a halasok standjait keresem, mintegy keresztüleresztem rajtuk a valóságot.
Amikor tíz és fél órai repülés után végre kikecmereg az ember a Jumbo-Jet pocakjából, Sanghaj - hat órával előrébb - ugyanolyan időjárással fogadja, amilyen idehaza is volt. Busz jön értünk, úti célunk az innen még vagy 300-350 kilométerre lévő Nanking. Az erre a napra rendelt kísérőnk, Larry, egy húszéves egyetemista közli, át kell szaladnunk a másik reptérre két amerikaiért, s csak utána indulhatunk Nankingba: a csoportnak, 28 órával a magyarországi útra kelés után, nemigen tetszik ez a megoldás, ám semmit sem tehet ellene - és különben is, alig valamivel több mint 90 kilométerről van szó.
Hogy ennek a bizonyos fellépésnek mi volt az első - s úgy tűnik, máig legfontosabb, meghatározó - eleme, azt talán mindenki tudja, hiszen kevesen vannak, akik ne hallottak volna a Btk. 1999. március 1-jei "kábítószer-szigorításáról". Tavaly óta tehát a büntetőjogi szigor nem kérdéses többé, ettől fogva már csak az volt tisztázatlan, hogy a drogfogyasztás elleni küzdelemnek lesznek-e más jellegű eszközei is?
Hát, öregem, ezt a Félix se gondolta komolyan - összegzi szakmai értékelését Füzesy Zoltán, Zoli (és Gatto) edzője. Mindez annyit jelent, hogy kissé elégedetlen az ellenfél gyengeségével: ha valakiben látnak fantáziát, fokozatosan terhelik egyre erősebb ellenfelekkel. Ennek a szisztémának kissé túlzásba vitt változatát figyelhettük meg Kokó menedzselésénél. Erdei Madár ellenfelei egyelőre tökéletes ívet képviselnek: az első nevetségesen nézett ki, és nem tudott bokszolni, a második már a jó kötésű, bár közel negyvenéves McDonalds, a harmadik bizonyára egy átlagos versenyző lesz és így tovább, ez volna a normális.
Az idén a legkisebb gyerekem is elesett. Tavalyig még hősiesen tartottuk a frontot nála, bár a két nagyobb cinikus minden kérés ellenére énekelt. Dilinyós vagy, veregették feszt a vállát, egy bácsi a Mikulás, a Jézuska meg maga az öreg. Nem tűnt fel, hogy nincs közöttünk, amikor csengetnek, nem figyelsz a részletekre egyáltalán? Jött hozzám fátyolos szemekkel, nagy kétségbeesésben, hogy akkor most nyilatkozzam a valóságot illetően, azonnali jelleggel, ha lehet. Persze hogy bácsi, adtam az ártatlant kétértelmű módon, de nem olyan bácsi, mint a többiek. Attól Mikulás. Ha olyan volna, akkor nem volna Mikulás, fejtegettem, s közben azt gondoltam, hű, de gyenge ez. Hogy pedig én a Jézuska volnék, azt szemenszedett rágalomnak kellett minősítenem, arra biztatván, nézzen rám, s nyugodtan higgyen a szemének: az, akit karácsonykor olyan nagyon várunk, biztosan nem szőrös ennyire.
a dolgokból, amiket ezek a csomagok tartalmazni szoktak: szénhidrát, zsír, engedélyezett élelmiszer-színezék, állományjavító adalékok. Innen már csak egy lépés megismerni az alkoholmentes sörök meglehetősen széles választékát.