Négynapos munkahetet vezet be az egyik magyar cég októbertől

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 29.

Élet + Mód

Öthónapos tesztidőszakkal próbálja ki a Libri-Bookline a rövidített munkahetet az irodai dolgozók körében.

 

Öt hónapos tesztidőszakkal áll át rövidített munkahétre a Libri-Bookline október 1-től - közölte a könyvpiaci vállalat.

A 34 órás munkahetet az elkövetkezendő időszakban az irodai dolgozók számára vezetik be, akik "a felszabadult egy napban a munka és magánélet kiegyensúlyozására és a szellemi feltöltődésre" fordíthatnak időt.

A vállalat döntését azzal indokolja, hogy az elmúlt években már több ország is kísérletezett a négynapos munkahéttel, nemcsak Európában, de a tengerentúlon is. A csökkentés pedig az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a munkavállalók, de a munkaadó számára is járhat előnyökkel.

A négynapos munkahét bevezetésétől elsősorban növekvő hatékonyságot, továbbá a kollégák fejlődését és életminőségük javulását várják. "A kutatások és a tapasztalataink is azt mutatják, hogy az a munkavállaló, aki a munkahelyén és otthon is helyt tud állni, sokkal kiegyensúlyozottabb és jobban teljesít a munkahelyén is. Ezért éreztük nagyon hasznosnak, hogy időt tudunk adni nekik, hisz abból van a legkevesebb. A másik fontos tapasztalásunk, hogy a szellemi kikapcsolódás, különösen az olvasás, nem csak lecsendesíti az elmét, de feltöltődés lehetőségét is biztosítja" - írta a közleményben Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline HR-igazgatója.

A kísérlet legfontosabb eleme természetesen az, hogy csak a munkaidőt csökkentik, a fizetést természetesen nem. A heti 34 óra pedig úgy valósul majd meg, hogy az eddig 8 órásról nyolc és félórásra emelt napi munkaidőt, ami a cég szerint még alkalmazkodik a családi igényekhez. A tesztidőszakban a dolgozóknak nem kötelező részt venni, önkéntesen választhatják, hogy kipróbálják-e a bevezetett négyórás munkahetet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.