Négynapos munkahetet vezet be az egyik magyar cég októbertől

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 29.

Élet + Mód

Öthónapos tesztidőszakkal próbálja ki a Libri-Bookline a rövidített munkahetet az irodai dolgozók körében.

 

Öt hónapos tesztidőszakkal áll át rövidített munkahétre a Libri-Bookline október 1-től - közölte a könyvpiaci vállalat.

A 34 órás munkahetet az elkövetkezendő időszakban az irodai dolgozók számára vezetik be, akik "a felszabadult egy napban a munka és magánélet kiegyensúlyozására és a szellemi feltöltődésre" fordíthatnak időt.

A vállalat döntését azzal indokolja, hogy az elmúlt években már több ország is kísérletezett a négynapos munkahéttel, nemcsak Európában, de a tengerentúlon is. A csökkentés pedig az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a munkavállalók, de a munkaadó számára is járhat előnyökkel.

A négynapos munkahét bevezetésétől elsősorban növekvő hatékonyságot, továbbá a kollégák fejlődését és életminőségük javulását várják. "A kutatások és a tapasztalataink is azt mutatják, hogy az a munkavállaló, aki a munkahelyén és otthon is helyt tud állni, sokkal kiegyensúlyozottabb és jobban teljesít a munkahelyén is. Ezért éreztük nagyon hasznosnak, hogy időt tudunk adni nekik, hisz abból van a legkevesebb. A másik fontos tapasztalásunk, hogy a szellemi kikapcsolódás, különösen az olvasás, nem csak lecsendesíti az elmét, de feltöltődés lehetőségét is biztosítja" - írta a közleményben Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline HR-igazgatója.

A kísérlet legfontosabb eleme természetesen az, hogy csak a munkaidőt csökkentik, a fizetést természetesen nem. A heti 34 óra pedig úgy valósul majd meg, hogy az eddig 8 órásról nyolc és félórásra emelt napi munkaidőt, ami a cég szerint még alkalmazkodik a családi igényekhez. A tesztidőszakban a dolgozóknak nem kötelező részt venni, önkéntesen választhatják, hogy kipróbálják-e a bevezetett négyórás munkahetet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.