Legyünk-e türelmetlenek?

  • Kálmán C. György
  • 2013. augusztus 24.

Első változat

Mit szóljunk Bajnai és Mesterházy (újabb) meccséhez? Meddig legyünk türelmesek?

Sokan ismerik az agresszív kismalacos vicceket. Az egyik legismertebb így hangzik.

Beleesik az Agresszív Kismalac a szakadékba. Arra jár a Nyuszi, észreveszi az Agresszív Kismalacot, és így szól hozzá:

Semmi baj, Agresszív Kismalac, mindjárt hozok segítséget, várj egy kicsit.

Mire az Agresszív Kismalac dühösen visszakiabál:

Nem várok!

Ebből a viccből valamelyest fény derül az Agresszív Kismalac jellemére. Igaz, hogy valóban agresszív – de emellett nehezen tagadhatjuk meg az elismerésünket individualizmusától, energikusságától. Nem néz szembe a realitásokkal? Rosszul méri fel a helyzetet? Igaz, de ugyanakkor ragaszkodik az önálló, irányítástól független cselekvéshez, senkire nem akar rászorulni; olyan helyzetben mutat erőt és határozottságot, amikor mások kétségbeesnének. Szóval: nem (vagy: nem egyszerűen, nemcsak) hülye, hanem azért a rokonszenvünket is kivívja.

Vagy itt ez a másik:

Az Agresszív Kismalac odalép a Fagylaltárus Nyuszihoz.

Adj egy fagyit!

A Fagylaltárus Nyuszi így válaszol:

Milyet kérsz, kismalac? Van csokis, epres, vaníliás, kókuszos…

Az Agresszív Kismalac ráförmed:

Sok a duma! Fagylaltot!

Az Agresszív Kismalacnak – egyrészt – igaza van: dögmeleg van, süt a nap, a kismalac izzad, mint… mint egy malac, valami hidegre és édesre vágyik, azonnal, a részletek nem érdeklik. Másrészt viszont tudhatná, hogy (elvileg) a hideg és édes fagylaltok nem csak színben különböznek egymástól, és ha van választék, a Fagylaltárus Nyuszinak kötelessége ezt a vevő tudomására hozni. Nincs olyan, hogy fagylalt általában – csak bizonyos színű (és jó esetben: ízű) fagylalt van.

Ha tehát a Bajnai–Mesterházy-csörte végtelen elégedetlenséggel és szomorúsággal tölt el bennünket, és – mert meleg van, izzadunk, elegünk van az egészből – gyorsan valami hűsítő és édes eledelre vágyunk, ez teljesen érthető; magunk is olyanok vagyunk, mint az Agresszív Kismalac. Sok a duma, ide a fagyival. Viszont az is érthető, hogy a Fagylaltárus Nyuszi azzal kecsegtet: nemcsak a színük, de még az ízük is különbözik a hideg gombócoknak, fontoljuk meg, hogyan döntünk.

Nem vagyok agresszív típus, de szerintem is: ide a fagyival. Legfeljebb odavágom, vagy másikat veszek.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.