Dallas-Saigon

  • ételhordó
  • 2013. december 23.

Ételhordó

Az Üllői út Határ úton túli része barátságtalan vidék. Nem mintha korábban (pl. Ecseri út) barátságosabb lenne, de innentől kezdve tényleg a reménytelenség dominál. Bezárt ruhaüzletek, szervizek, gyanús autókereskedések, még gyanúsabb kocsmák. Kulisszának meg a panel lakótelep jobbról is, balról is. Úgy érezzük, hogy a pokolba szalad velünk a villamos.

És akkor, a 250-es házszám magasságában, a Hunyadi utca sarkán meglátjuk a feliratot! Az persze túl közönséges lenne, hogy "ki itt belépsz stb." Azt írták a táblára, hogy Dallas-Saigon, márpedig egy ilyen szöveg egy ilyen vidéken csakis a mélybe vezet. Ráadásul azt is odaírták, hogy "étterem".

Hát, jó! Lássuk Lucifert!

false

A név után azt gondolnánk, hogy a Távol-Kelet is képviselteti magát, de ebből semmi sem igaz, legfeljebb annyi, hogy ez is gyorsbüfének mutatja magát. Csakhogy szó sincs keleti írásjelekről, piros lampionokról, ez itt egy lunaparkos amcsi gyorsbüfé! Ha a piros-fehér-kék helyett a zöld dominálna, elénekelhetnénk, hogy messziről fénylik a Hotel Menthol, ha már 1980-ban lettek volna ilyen helyek Kispesten, Fenyő Miki örökre beleragad a beatle-mániába. Az egyedüli szépséghiba, hogy koszos robogó áll a bejáratnál az 1958-as Chevy Bel Air helyett.

Bent piros szkájülések, Stallone-freskó a falon, illetve Jockey és Bobby Ewing egyszerűbb grafikai kiszerelésben. Leszámítva, hogy stake-ek is vannak, a választék szinte teljesen azonos a McDonald'séval - persze van hot dog (490 Ft) és cukormentes Dr. Pepper (590 Ft/0,33 l).

Lehet, hogy elsőre nem a "kutyát" kellett volna behúzni. A virslinek se íze, se illata, tényleg már csak a műanyag borítás hiányzik róla, esetleg a fekete csík, ha valaki emlékszik még az egykori rémálomra. Szóval ehhez képest az IKEA, de még az 1980-as évek dugós-óriáskiflis hot dogja is fantasztikus teljesítmény. A sült krumpli viszont több mint vállalható. Sajtburgerrel folytatnánk (1390 Ft), de mivel nem remélünk könyörületet, inkább egy BBQ-salátát kérünk: csirkemell, "salátamix", sajtok és persze az öntet - nagyon rendesen összerakták. A csirke meg a sajt is oké.

Mégis jöjjön a sajtburger!

Ismét egy hatalmas adag, klasszikus, édes puffancsban, ezt inkább hanyagolnánk. Ellenben a hús kiváló, nem lehet egy napon említeni az ismert amcsi gyorsok kínálatával: omlós, ízletes, és mentes mindenféle mellékíztől. Azt nem mondanánk, hogy ez lenne az egészséges táplálkozás csúcsa, de aki egészségesen akar táplálkozni, ne járjon ilyen helyre.

Az ún. amerikai palacsintával (690 Ft) búcsúzunk, ami valahol félúton van a gofri meg a balatonalmádi bódés között. Nutellával kértük, hiba volt, mégsem mondanánk, hogy kár volt ezért Kispestig villamosozni.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.