Pesti Mese

  • ételhordó
  • 2014. január 9.

Ételhordó

Az Ételhordó munkatársa a Lövölde tér felé indult - Páger Antallal meg egy tűrhető gulyással találkozott.
false

A Szív utca Andrássy út és Lövölde tér közötti szakaszán annyira váratlan, hogy szembejön velünk egy kifőzdénél magasabb kvalitású étterem, hogy elsőre elmegyünk mellette. Aztán csak visszasomfordálunk, hiszen birtokunkban van némi információ, például láttuk a honlapon az ajánló versikét, ami a naiv reklámköltészet legjobb pillanatait idézi. "Egyszer egy királyfi mit gondolt magában? Egy éttermet kellene nyitni a belváros forgatagában. (...) Sok jó ember kis helyen is elfér, gyere hát el közénk. Nálunk az ebéd vagy vacsora igazán jó móka, legyen az üzleti, magán vagy randi találka. Térj be hozzánk nap mint nap, menüvel várunk mindennap." Tényleg van menü 850-ért, sőt, az is kiderül, legalábbis erre következtetünk a filmkockás logóból, hogy az elnevezés sokkal konkrétabb holmi szóviccnél: az 1937-ben készült magyar filmre emlékezik, amiben Páger Antal csapja a szelet Turay Idának. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy kis hely lenne - tágas alsó szint, még a zongorának is jut hely, és van még egy szintén méretes galéria is. Nyerstéglával és régi fotográfiákkal próbálják feldobni az amúgy "dizájnos" belső teret.

Noha a versben csak a menüről tesznek említést, az étlap nagyobb izgalmakat tartogat. Előételként bizonyos spenótos, zöldspárgás batyut kérünk fokhagymás krémmel (1950 Ft), ami szép is, meg okos is, de valahogy hiányoznak belőle az ízek. A libamájpástétom fonott kalácson (1650 Ft) valóságos kavalkád ehhez képest, legfeljebb a "pastétomság" kelt gyanút. Maradjunk annyiban, hogy nem rossz. A hidegre való tekintettel gulyást rendelünk (1100 Ft), mondhatnánk azt is, hogy tizenkilencre lapot. De miért pont most ne lehetne szerencsénk? A Pesti Mese gulyása nem alibizik (rágós és/vagy kevés hús, túlzott paprika- és sóhasználat, széthagymázás stb.), miközben műfajához mérten kifejezetten könnyed. Ha rajtunk múlna, ezt kínálnánk az összes külföldi turistának, de nem rajtunk múlik. Az est fénypontjának a szarvasgerincet (3250 Ft) kérjük, amit almákkal és gombás vadrizzsel raknak elénk. Váratlan fordulat, hogy látványra és harapásra is leginkább egy marhasteakre emlékeztet. Egy jó marhasteakre, ezért egyáltalán nem bánjuk.

Mogyorókrémes linzerrel (750 Ft) zárunk, ami valóban mogyorókrémes, azt viszont azóta sem tudtuk kitalálni, hogy miért hívják linzernek.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.