Pesti Mese

  • ételhordó
  • 2014. január 9.

Ételhordó

Az Ételhordó munkatársa a Lövölde tér felé indult - Páger Antallal meg egy tűrhető gulyással találkozott.
false

A Szív utca Andrássy út és Lövölde tér közötti szakaszán annyira váratlan, hogy szembejön velünk egy kifőzdénél magasabb kvalitású étterem, hogy elsőre elmegyünk mellette. Aztán csak visszasomfordálunk, hiszen birtokunkban van némi információ, például láttuk a honlapon az ajánló versikét, ami a naiv reklámköltészet legjobb pillanatait idézi. "Egyszer egy királyfi mit gondolt magában? Egy éttermet kellene nyitni a belváros forgatagában. (...) Sok jó ember kis helyen is elfér, gyere hát el közénk. Nálunk az ebéd vagy vacsora igazán jó móka, legyen az üzleti, magán vagy randi találka. Térj be hozzánk nap mint nap, menüvel várunk mindennap." Tényleg van menü 850-ért, sőt, az is kiderül, legalábbis erre következtetünk a filmkockás logóból, hogy az elnevezés sokkal konkrétabb holmi szóviccnél: az 1937-ben készült magyar filmre emlékezik, amiben Páger Antal csapja a szelet Turay Idának. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy kis hely lenne - tágas alsó szint, még a zongorának is jut hely, és van még egy szintén méretes galéria is. Nyerstéglával és régi fotográfiákkal próbálják feldobni az amúgy "dizájnos" belső teret.

Noha a versben csak a menüről tesznek említést, az étlap nagyobb izgalmakat tartogat. Előételként bizonyos spenótos, zöldspárgás batyut kérünk fokhagymás krémmel (1950 Ft), ami szép is, meg okos is, de valahogy hiányoznak belőle az ízek. A libamájpástétom fonott kalácson (1650 Ft) valóságos kavalkád ehhez képest, legfeljebb a "pastétomság" kelt gyanút. Maradjunk annyiban, hogy nem rossz. A hidegre való tekintettel gulyást rendelünk (1100 Ft), mondhatnánk azt is, hogy tizenkilencre lapot. De miért pont most ne lehetne szerencsénk? A Pesti Mese gulyása nem alibizik (rágós és/vagy kevés hús, túlzott paprika- és sóhasználat, széthagymázás stb.), miközben műfajához mérten kifejezetten könnyed. Ha rajtunk múlna, ezt kínálnánk az összes külföldi turistának, de nem rajtunk múlik. Az est fénypontjának a szarvasgerincet (3250 Ft) kérjük, amit almákkal és gombás vadrizzsel raknak elénk. Váratlan fordulat, hogy látványra és harapásra is leginkább egy marhasteakre emlékeztet. Egy jó marhasteakre, ezért egyáltalán nem bánjuk.

Mogyorókrémes linzerrel (750 Ft) zárunk, ami valóban mogyorókrémes, azt viszont azóta sem tudtuk kitalálni, hogy miért hívják linzernek.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.