Bencsik András szerint össze kéne verni a tüntetőket, és akkor mindenki boldog lenne

  • narancs.hu
  • 2015. április 4.

Fekete Lyuk

Szüret extra: a békemenet szervezője leírta, hogyan képzeli el az ország jövőjét.

Bencsik András a Demokrata e heti vezércikkében Szingapúrról és nemrég elhunyt vezetőjéről emlékezik meg. Megtudjuk tőle, hogy ott „A közvélemény támogatja az ország szigorú törvényeit. A szingapúriak egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – hopp, figyelem! –, mert cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek.”

Szelfi a Li Kuan Jú bulváron című írásában arra is figyelmeztet az ismert civil, hogy ha nálunk nem vezetik be ezt a rendszert, akkor „Európa megszűnik létezni”.

false

Fotó: Sióréti Gábor

De ezzel nincs semmi baj, figyeljék csak, milyen jó lesz: „Szingapúrban a törvénysértést botozással, súlyosabb esetben halállal büntetik. És mégsem tüntetnek Soros-pénzen tartott civil szervezetek Szingapúr utcáin, pedig itt aztán volna miért. Legfőképpen azért nem, mert előbb jól megbotoznák őket, utána meg úgy kirúgnák az országból, hogy a lábuk sem érné a földet. És mégis, bármennyire szörnyű kimondani, a szingapúriak – kínaiak, malájok, indiaiak és a többiek – boldogok. Jól érzik magukat.”

A teljes írást itt, Orbán Viktor szingapúri mesterének némiképp árnyaltabb értékelését pedig itt találják.

Figyelmébe ajánljuk

Buli a reggeli felfrissüléstől kifulladásig – így látják az idei Szigetet a Narancs fotósai

  • narancs.hu

Meglepő fesztiválszettek, fényes nappal is csapató bulizók, rengeteg por, a koncerten épp elénk beálló ismeretlen, neonfényekkel kivilágított ösvények, napközbeni workshopok, esti koncertek, hajnalig tartó bulik és sakk a WC-ben – a Sziget az idén is pont ugyanolyan őrült, mint a korábbi években. Mutatjuk a Narancs fotósainak legjobb képeit az idei fesztiválról! 

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.