A hét műtárgya: fetrengő Orbán viaskodik az uniós rémmel

  • narancs.hu
  • 2015. április 6.

Fekete Lyuk

A kreativitás nem ismer határokat. Tömör művészet, agyagba öntve, kiszínezve.

Alig egy hete számoltunk be arról, hogy Orbán Viktor gipszből készült mellszoborváltozatát potom 4400 forintért bárki megvásárolhatja. De mi van, ha valaki igazán egyedi darabra vágyik? Olyan Orbán-plasztikára, ami nem jön szembe a másik íróasztalon?

Nos, itt a megismételhetetlen lehetőség! Ismeretlen művész (vagy annak ügynöke, hozzátartozója, örököse) hirdeti a Vaterán azt a „kb 20 X 25 cm égetetlen agyag dísztárgyat”, amely – kapaszkodjanak meg! – „Magyarország miniszterelnökét ábrázolja, akiből egy alien tör ki uniós színekben”.

false

 

Fotó: vatera.hu

Az árus a „bal oldali és jobb oldali szimpatizánsoknak egyaránt kitűnő” műalkotásért 20 ezer forintot kér, ami bagatell összeg ahhoz képest, hogy az alkotó fantáziája, kreativitása, amellyel modelljéhez közelít, tényleg nem ismer határokat, s ezért nem is fejezhető ki rongyos forintokban.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.