A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd ma kora reggel megosztotta a Facebookon levelezésünket a Digitális Irodalmi Akadémia bővítése kapcsán. Azt állítja Demeter, hogy azért tett így, mert én a Magyar Narancs számára egy interjút készítettem vele, amit azonban a „lapzártáig” nem küldtem el neki „visszamutatásra”. Demeter bejegyzését ezt követően az Origo külön cikkben tette közzé, vagyis elvileg egy megjelenés előtt álló interjút loptak el, hoztak le az eredeti közlés előtt. Ez pedig még akkor is mélyen etikátlan, ha ilyen interjú a valóságban soha nem létezett.
Demeter Szilárd ugyanis nem mond igazat, amikor azt írja, hogy interjút kértem tőle, és nem mond igazat akkor sem, amikor azt állítja, nem küldtem el neki a megjelenés előtt.
A főigazgató, mint mondja, minimálisan szerkesztve teszi közzé az „interjút”. Alighanem arra gondol, hogy eredeti megkeresésemet lehagyta bejegyzése elejéről.
Ez ugyanis így nézett ki:
„Tisztelt Demeter Szilárd!
A napokban nyilvánossá vált DIA-bővítési névsorral kapcsolatban szeretnék egy cikkhez kérdésekkel fordulni Önhöz. A Kérdéseimet a levelem alatt küldöm.
Előre is köszönöm a válaszát!
Üdvözlettel:
Krusovszky Dénes”
Tehát szó sem volt interjúról: egy tényfeltáró cikkhez kértem tőle, és még vagy féltucat embertől információkat. Erről ő maga is tudott, vagy tudnia kellett volna, ha megérti a neki küldött, fönti levelemet.
Visszaküldeni pedig már csak azért sem állt módomban az anyagot – amit, mármint a visszaküldést Demeter nem is kérte – mert a cikk, amelyben Demeter az egyik megszólaló lett volna, még el sem készült; az írást a jövő heti Magyar Narancsban terveztük közölni.
Az utcai harcos főigazgató ezúttal árnyékbokszban jeleskedett.
