Demeter Szilárd hazudik, az Origo lop
demeter_szilard_top_story_lead.jpg

Demeter Szilárd hazudik, az Origo lop

Fekete Lyuk

Sajtótörténeti esemény, meglepő tanulságokkal.

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd ma kora reggel megosztotta a Facebookon levelezésünket a Digitális Irodalmi Akadémia bővítése kapcsán. Azt állítja Demeter, hogy azért tett így, mert én a Magyar Narancs számára egy interjút készítettem vele, amit azonban a „lapzártáig” nem küldtem el neki „visszamutatásra”. Demeter bejegyzését ezt követően az Origo külön cikkben tette közzé, vagyis elvileg egy megjelenés előtt álló interjút loptak el, hoztak le az eredeti közlés előtt. Ez pedig még akkor is mélyen etikátlan, ha ilyen interjú a valóságban soha nem létezett.

Demeter Szilárd ugyanis nem mond igazat, amikor azt írja, hogy interjút kértem tőle, és nem mond igazat akkor sem, amikor azt állítja, nem küldtem el neki a megjelenés előtt.

A főigazgató, mint mondja, minimálisan szerkesztve teszi közzé az „interjút”. Alighanem arra gondol, hogy eredeti megkeresésemet lehagyta bejegyzése elejéről.

Ez ugyanis így nézett ki:

„Tisztelt Demeter Szilárd!

A napokban nyilvánossá vált DIA-bővítési névsorral kapcsolatban szeretnék egy cikkhez kérdésekkel fordulni Önhöz. A Kérdéseimet a levelem alatt küldöm.

Előre is köszönöm a válaszát!

Üdvözlettel:

Krusovszky Dénes”

Tehát szó sem volt interjúról: egy tényfeltáró cikkhez kértem tőle, és még vagy féltucat embertől információkat. Erről ő maga is tudott, vagy tudnia kellett volna, ha megérti a neki küldött, fönti levelemet.

Visszaküldeni pedig már csak azért sem állt módomban az anyagot – amit, mármint a visszaküldést Demeter nem is kérte – mert a cikk, amelyben Demeter az egyik megszólaló lett volna, még el sem készült; az írást a jövő heti Magyar Narancsban terveztük közölni.

Az utcai harcos főigazgató ezúttal árnyékbokszban jeleskedett.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."