Demeter Szilárd hazudik, az Origo lop
demeter_szilard_top_story_lead.jpg

Demeter Szilárd hazudik, az Origo lop

Fekete Lyuk

Sajtótörténeti esemény, meglepő tanulságokkal.

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd ma kora reggel megosztotta a Facebookon levelezésünket a Digitális Irodalmi Akadémia bővítése kapcsán. Azt állítja Demeter, hogy azért tett így, mert én a Magyar Narancs számára egy interjút készítettem vele, amit azonban a „lapzártáig” nem küldtem el neki „visszamutatásra”. Demeter bejegyzését ezt követően az Origo külön cikkben tette közzé, vagyis elvileg egy megjelenés előtt álló interjút loptak el, hoztak le az eredeti közlés előtt. Ez pedig még akkor is mélyen etikátlan, ha ilyen interjú a valóságban soha nem létezett.

Demeter Szilárd ugyanis nem mond igazat, amikor azt írja, hogy interjút kértem tőle, és nem mond igazat akkor sem, amikor azt állítja, nem küldtem el neki a megjelenés előtt.

A főigazgató, mint mondja, minimálisan szerkesztve teszi közzé az „interjút”. Alighanem arra gondol, hogy eredeti megkeresésemet lehagyta bejegyzése elejéről.

Ez ugyanis így nézett ki:

„Tisztelt Demeter Szilárd!

A napokban nyilvánossá vált DIA-bővítési névsorral kapcsolatban szeretnék egy cikkhez kérdésekkel fordulni Önhöz. A Kérdéseimet a levelem alatt küldöm.

Előre is köszönöm a válaszát!

Üdvözlettel:

Krusovszky Dénes”

Tehát szó sem volt interjúról: egy tényfeltáró cikkhez kértem tőle, és még vagy féltucat embertől információkat. Erről ő maga is tudott, vagy tudnia kellett volna, ha megérti a neki küldött, fönti levelemet.

Visszaküldeni pedig már csak azért sem állt módomban az anyagot – amit, mármint a visszaküldést Demeter nem is kérte – mert a cikk, amelyben Demeter az egyik megszólaló lett volna, még el sem készült; az írást a jövő heti Magyar Narancsban terveztük közölni.

Az utcai harcos főigazgató ezúttal árnyékbokszban jeleskedett.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.