Ez a taktika zavarta össze a TEK-et: „megvárta, amíg egyre kevesebben lesznek körülötte”

  • narancs.hu
  • 2017. december 22.

Fekete Lyuk

Az egész TEK egy gyanús alakot keresett, ő meg csak úgy odasétált, és fújt.

Parádés nyilatkozatot tett Jasenszky Nándor, a Terrorelhárítási Központ (TEK) szóvivője.

Egyrészt megválaszolja a kérdést, hogy miért szuper dolog tankszerű harckocsikkal kivonulni karácsony táján Budapest forgalmas tereire, vásáraira: mert „egy felmérés” szerint ez megnyugtatja az embereket. Biztonságérzetet ad nekik.

Jasenszky mókás ember lehet, egyből szállítja is a poént (az Origo cikke szerint): egy portál megszavaztatta a vizes-vb idején az olvasóit a harci járműről, és „2:1” arányban az nyert, hogy „örülök, hogy kint van, biztonságban vagyok” a „rettegek tőle” válasszal szemben.

Ez tényleg fontos (és mérvadó!) felmérés lehetett, kíváncsiak vagyunk, vajon mi mindenről szavaztatták még meg „portálok” „olvasóit”, és hogy azok mindegyikében eljár-e a TEK a közeljövőben. Az lenne csak az igazán megnyugtató és örömteli!

Jasenszky egyébiránt tudni véli a tankok által biztosított nyugalom pszichológiáját: az ilyen típusú jelenlét üzenete az, hogy „támadásnak komoly a kockázata” és a hatóságok képesek „a gyors reagálásra”. Hát, végtére is mindenkit más nyugtat meg.

De a helyzet az, hogy a vicc csak most jön. Jasenszky ugyanis az ominózus, azóta mémesedett lefestésről is beszél. A következő történt tehát: a TEK jelzést kapott, hogy „gyanúsan viselkedő ember van a területen, ezért gyakorlatilag az összes helyszínen lévő” munkatárs a keresésére indult. „Ezért akkor ott a páncélozott járműnél csak a jármű vezetője tartózkodott, akinek nem dolga arra figyelni, hogy a járműnél emberek vannak.” A köztéri kamerák felvételeiről kiderült: egy alak megjelent a páncélosnál, „megvárta, amíg egyre kevesebben lesznek körülötte, majd mintegy öt másodperc alatt felfújta a feliratot, és távozott”.

Tehát amíg a TEK tűvé tette a környéket egy gyanús alakért, addig egy másik gyanús alak (vagy talán ugyanaz) csak várt, hogy egyre kevesebben legyenek körülötte. Aztán lecsapott, és fújt.

Az orosz BTR-80-as egyébként 90 km/órás sebességre képes, ha kell, átmegy a falon is. Hogy a lefestett páncélkocsiban élesítve voltak-e a füstgránátvetők és a 14,5x114 mm-es kaliberű nehéz géppuska, nem tudni biztosan.

Jasenszky (vagy az Origo, ez nem világos) egyébként az elbeszéléshez még hozzábiggyesztett egy örkényi tömörségű mondatot:

„A páncélozott jármű azért is van körbekordonozva, hogy ne másszanak fel rá.”

Mint egy koan.

A lefújt TEK-eszköz ügyében már nyomoz a rendőrség, a jövőben pedig a páncélosok mellé odaállítanak egy őrt. Reméljük, az őrt senki nem fogja lefújni, mert akkor elkerülhetetlen lenne egy őrt őrző őrt kivezényelni.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.