Bencsik: Ferenc pápa a románokat választotta

  • B.P.M
  • 2019. június 4.

Fekete Lyuk

Miért? Mert a szentatya jobb beszédet mondott Balázsfalván, mint Csíksomlyón.

Tegnap este volt adásba a Sajtóklub legfrissebb adása a HírTV-n, ahol a fideszes tollforgatók (Bayer Zsolt, Bencsik András, Szentesi Zöldi László, Huth Gergely) megvitatták a múlt hét legfontosabb eseményeit.

Szóba került Ferenc pápa romániai látogatása is: a szentatya a hétvégén elment Csíksolyóra és Balázsfalvára, hogy mind a magyarok, mind pedig a románok egyik ikonikus helyén tartson misét. Láthatólag Bencsik nem volt elragadtatva Ferenc pápa „teljesítményétől”:

„Elment a magyarság ikonikus és szimbólikus helyére, Csíksomlyóra, és ott tartott egy három nyelvű szentmisét. Ez az első, hogy 2000 év óta román és német szavak hangzottak el a szentmisén. Majd elment a románság ikonikus és szimbolikus helyére, Balázsfalvára, ahol olaszul, latinul és románul zajlott a szentmise, még véletlenül sem hangzott el magyar szó” - fogalmazott.

A Demokrata főszerkesztője mivel nem volt megelégedve a pápával, ezért „kizárólag a tényekre hagyatkozott”: elmondta, a szentatya nem hallgatta végig a magyar himuszt, majd sérelmezte, hogy Balázsfalván jobb beszédet mondott, mint Csíksomlyón. „Ferenc pápa Romániát választotta, a Vatikán Romániát választotta” - jelentette ki.

 

A teljes adást itt tekintheti meg:

Kapcsolódó:

Ferenc pápa Csíksomlyón: „Ne hagyjuk, hogy megfosszanak a testvériség érzésétől"

„Ne feledjék, s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit!" A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is - mondta Ferenc pápa szombaton homíliájában a Csíksomlyón több tízezer hívő előtt bemutatott szentmiséjén.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.