Gajdics Ottó is megnyilatkozott a rabszolgatörvényről: A kínaiak bezzeg napi 10–12 órákat dolgoznak

  • narancs.hu
  • 2018. december 12.

Fekete Lyuk

A kormánylap főszerkesztője szerint a törvény nagyon jó, a szakszervezetek viszont rosszak.

Nagyon erős anyaggal jelentkezett a mai Magyar Idők: Gajdics Ottó, a kormánylap főszerkesztője írt benne publicisztikát a rabszolgatörvényről, amit ma alighanem elfogad a parlament. Mivel a cikk olyan erős, hogy minden kommentárt feleslegessé tesz, csupán kiemeltük a legnagyszerűbb sorait:

Legendák keringenek a hazánkban dolgozó kínaiakról, akik a napi 10-12 óra munka után felkucorodnak a hokedlira, hogy tanuljanak valami hasznosat, amivel előbbre vihetik sorsukat.

Azért választják a kényelmetlen testtartást, hogy amennyiben a fáradságtól elaludnának, lehuppanva a földre azonnal felébredjenek. Reggel pedig indulnak újra dolgozni.

Nagyobb baj az, hogy az álbaloldali, Orbán-fóbiás pártkatonáktól szabadulni nem tudó szakszervezetek nemes egyszerűséggel átverik egyre fogyatkozó tagságukat.

Ám a szakszervezetek mozgolódása tulajdonképpen még érthető. Mikor mutassák magukat a pályán, akár balfácán módjára is, ha nem a munka világát érintő kérdések parlamenti vitájakor?

Most azt hiszik szerencsétlenek, hogy találtak egy rést a kormánypártok pajzsán, amibe befurakodva végre megállíthatják támogatottságuk vészes fogyatkozását.

Szorítják ezt a valamit, nyakukon kidagadnak az erek, és nem engedik akkor sem, ha viselkedésük inkább röhejes már, mint félelmetes.

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.