Film

Tej

Maura Delpero: Vermiglio – A hegy menyasszonya

  • 2025. november 26.

Kritika

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

A kilencedik a pajtában bujkál mint katonaszökevény. 1944 telén szökött meg a németekkel visszavonuló olasz hadseregből, másodmagával, egy szicíliai bajtársával, bizonyos Pietróval, aki megmentette az életét. Mivel a faluban mindenki tud mindent, és van is véleménye arról a mindenről, amit tudni vél (gyávának nevezik a németekért harcolni nem akaró fiúkat), a családfőnek kell lehűteni a kedélyeket. Ő ugyanis a tanító, az értelmiség, a legfőbb tekintély. Nincs hát akadálya, hogy (a mi Luca-napi népszokásainktól merőben eltérő) Santa Lucia éjszakáján részt vegyen a szicíliai, s ezáltal gyanakodva bár, de befogadja a faluközösség. Annál is inkább, mert a tanítónak a fényhozó szentet megszemélyesítő, valóban Lucia nevű legidősebb lánya és Pietro között szerelem szövődik, tavasszal megvan a lakodalom, gyermekáldás várható, a háború is véget ér. Ám az újdonsült férjnek haza kell utaznia Szicíliába, a családjához, hogy tájékoztassa anyját sorsának alakulásáról. Ígéri, hogy majd ír, de legközelebb az újság bűnügyi rovatában találkoznak a nevével: megölte őt a Szicílián hagyott felesége, amikor kiderült a bigámia. És ott van az újságban Lucia neve is. Egyszerre veszítette el szerelmét és (legalábbis az emberek szemében) becsületét.

Az olasz film meghatározó vonulata az eposzi vagy drámai szemlélettel megjelenített családi tabló. Ezen belül is megkülönböztetett figyelem illeti az egyszerű emberek, jellemzően parasztok, de halászok, munkások családtörténeteit is. Luchino Visconti 1948-as Vihar előttje óta számos filmtörténeti jelentőségű remekmű született ebben a zsánerben (Ermanno Olmi: A facipő fája, Paolo és Vittorio Taviani: Apámuram, sőt tulajdonképpen ide­sorolható Visconti másik jelentős munkája, a Rocco és fivérei is, bár az éppen egy családi közösség felbomlását mutatja be).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.

„Nem gondolom, hogy Mészáros Lőrinc át tudna állni”

A 2010 utáni kormányzati gyakorlat mélyreható változásokat hozott a honi tulajdonviszonyokban, ami nem csupán államosításokban, hanem az állami vagyon nyomott áron vagy ingyenes szétosztogatásában nyilvánult meg. Az e folyamatot nemrég akadémiai előadásban, illetve megjelenés előtt álló szaktanulmányban elemző közgazdásszal beszélgettünk.

„Azt álmodtam, hogy filmet írok”

Rövidfilmjei az egész világon sorra nyerték a díjakat. Első nagyjátékfilmjét, a nemzetközi koprodukcióban készült Tegnapot Locarnóban mutatták be 2018-ban – állami támogatást azóta sem kapott, így most kerülőúton, kisfilmről kisfilmre lépeget. Ennek első darabját, a No.3 (The Spectacle)-t az idén mutatták be Cannes-ban, ahol egyetlen magyar alkotásként versenyzett.

„Az aktuális énedet kell elfogadnod”

A Futni mentem című filmet tavaly több mint 700 ezer néző látta a moziban. A mű alkotói most új romantikus vígjátékkal jelentkeznek: a Szenvedélyes nők egy nagymama-anya-lánya hármas kalandjairól szól. Ez a film is állami támogatás nélkül készült. A főszereplővel erről és a hollywoodi unokatestvéréről beszélgettünk, de eljutottunk a Liza, a rókatündérben játszott ikonikus szerepéhez is.