Harrach Péter megosztotta a KDNP lényegi filozófiáját: „Az erőt azzal kell felmutatni, hogy nyugodtak vagyunk a saját erőnkben”

  • CD
  • 2019. május 27.

Fekete Lyuk

Ámen.

Mindig várakozással teli a pillanat, mikor a KDNP színre lép. A árnyékként jelen lévő kormánypárt akármelyik tagja nyilvánul meg, mindig valami elképesztő bölcselet kerekedik belőle.

Így volt ez az EP-választások másnapján a parlamentben, mikor a plenáris ülésen Harrach Péter is szót kért.

Szent Istvánnal kezdte mondandóját, függetlenségről beszélt. Majd visszatérve a jelenre, közölte, ez az, amit a mostani kormány is akar az állampolgárok felhatalmazásával.

Harrach szerint az alpári hang és az ízléstelen megjegyzések elfogadhatatlanok – ezzel nyilván az ellenzékre mutogatott.

„Az erőt azzal kell felmutatni, hogy nyugodtak vagyunk a saját erőnkben.”

Itt akár be is fejezhette volna Harrach a nagyszabású mondandóját.

De folytatta. Szerint a Fidesz szabadságfogalmával együtt jár a felelősség fogalma. „A kollektivizmus idején az egyéni szabadságot tiporták lábbal. A liberális gondolkodás viszont a közösségek erejét gyöngíti” – ekképp kötötte össze a kommunizmust a liberalizmussal Harrach.

„Amikor mi Európában gondolkodunk, akkor a keresztény kultúra, a közösségek megerősítése, az emberi méltóság megvédésében gondolkodunk. Nem Európai Egyesült Államokban, hanem a szabad nemzetek szövetségében gondolkodunk, abban az EU-ban, amit az alapítók elképzeltek.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.