Kásler Miklós történelmi mélyelemzést tartott: Szent István közvetlen kapcsolatba került a Mindenhatóval

  • narancs.hu
  • 2018. június 18.

Fekete Lyuk

Forrásközpontúnak épp nem nevezhető előadás az emberminisztertől.

A nagyváradi Szent László Napokon tartott előadást Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője, aki elemzett, bemutatott, kivetített, és kész történelmi leckét adott a jelenlévőknek Szent Istvánról és Szent Lászlóról.

false

 

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Kásler szerint Szent István apostoli királyságot hozott létre, megszervezte a magyar államot és az egységes egyházat, „felkenésével" pedig közvetlen kapcsolatba került a Mindenhatóval. A miniszter a magyar beavató koronáról is beszélt, amelyből szerinte a Szent Korona és a Szent Korona-tan következett, utóbbi „a világon egyedülálló erőként nemzetösszetartó erővé vált”.

Aztán jött Szent László: Kásler szerint ő az egyik legkiválóbb magyar hadvezér volt, akit rettenhetetlen bátorság jellemzett. Kásler azt is mondta, hogy „Szent László, az államférfi helyreállította a királyi hatalom és a magyar birodalom szerveződését”.

Kásler Miklós már korábban is megnyilvánult történeti kérdésekben műkedvelő történészként, a hivatalos Wikipédia-oldalán például ezt olvasni róla: „Kásler professzor onkológusi munkája mellett mindig nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzeti történelmi, történelemfilozófiai sorskérdések iránt, és számos szakértővel folytatott e témákban mélyreható beszélgetéseket. Az a véleménye alakult ki, hogy a mai ember utat tévesztett, elveszítette értékeit.”

Ahogy pedig két évvel ezelőtti portrénkban írtuk, Kásler Nemzeti Nagyvizit c. műsora a köztévén és rádión hosszú évekig ment, majd egy hatkötetes könyv formájában meg is jelent annak a Kairosz Könyvkiadónak a gondozásában, amely erre 39 millió forintos PADA-támogatást kapott. Az alapítványok szerint a sorozatra azért volt szükség, mert „a Nyugatról érkező, erősen globalista történelemszemlélet ellensúlyozására szükséges a magyarság történetének nemzeti érzelmű és szemléletű bemutatása, a hazafiúi érzelmek erősítése”. A gyakorlatban ez többek között magyar őstörténet-kutatást, a hun-magyar rokonság, vagy a Szent Korona-tan vizsgálatát jelenti.

false

 

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.