Kitüntette az állam Jolikát, aki állami kitüntetésre javasolta Bayer Zsoltot

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 30.

Fekete Lyuk

A kígyó saját farkába harapott.

A Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést vett át augusztus 20-án Nagyné Pintér Jolán – írja a hvg.hu. Nagyné volt az, aki tavaly lovagkeresztre terjesztette fel Bayer Zsoltot „a Gulag-kutatásban elért eredményeiért”.

Nagyné Jolika, mint a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány munkatársa a szervezet elnökének, Stark Tamásnak a megkerülésével javasolta kitüntetésre Bayert. Erről utóbb azt nyilatkozta, hogy helytelen volt ugyan, de nincs lelkiismeret-furdalása, mert „aki beszél a Gulagról és ráirányítja a figyelmet az ott történt sorstragédiákra, borzalmakra, az számomra mindennél többet ér”.

Bayer tavalyi kitüntetése után nem csak 112 lovagkereszt-birtokos tiltakozott, lemondott Stark Tamás, a Gulag-alapítvány elnöke is. Ma már Nagyné Pintér Jolán vezeti a szervezetet.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.