Kósa Lajos szerint a szénsavas üdítőitalok nagy problémát jelentenek a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából

  • narancs.hu
  • 2024. május 14.

Fekete Lyuk

A zöld átállásról fejtegette nézeteit a fideszes politikus egy műsorban. 

Kósa Lajos fideszes képviselő, volt debreceni polgármester a Heti TV Pirkadat című műsorában fejtette ki nézeteit arról, hogy miért nem ért egyet a zöld átállással. 

Miután a műsorvezető Breuer Péterrel hosszan beszélgettek Ukrajnáról és a háborúról, az orosz energiahordozók apropóján Kósa áttért a zöld átállás kérdésére, azzal a felvezetéssel, hogy "a fene nagy zöldséghez" lennének megjegyzései.

Egyrészt kifejtette, hogy az energiaiparhoz képest a divatipar nagyságrendekkel nagyobb kibocsátású, az európai népességnek pedig tízszer annyi ruhája van, mint kellene, másrészt pedig szerinte a szénsavas üdítőitalok is gondot jelentenek. Kósa azt mondta, szénsavas italokat nem kell inni, az embernek nincs ilyen élettani igénye, a szervezet kitűnően elvan tiszta vízzel, ráadásul

"az üdítőkbe szén-dioxidot tesznek, azt kiszedik valahonnan, előállítják, majd azt a levegőbe bocsátjuk".

Feltette a kérdést, hogy ehhez képest követelte-e valaha valaki, hogy a Coca-Colát ha nem is betiltsák, de a szénsavat ne tegyék bele? 

Az egész zöld átállásban Kósa szerint nagyon sok blöff meg hazugság van, miközben mindenki elismeri, hogy a környezet fontos, régen senki nem dobott ki semmit, mert az jó lesz még valamire, a maradékokat is feletették az állatokkal. "Az egész környezettudatosságunk szörnyű állapotban van, miközben kevergetjük a mindenmentes szója lattét, és azt hisszük, ezzel mentjük meg a világot" – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem is azt, mert az génmódosított. 

Rákanyarodott az akkugyárak témájára is, azzal, hogy

"ha holnap minden kerítést kolábszból csinálnának Debrecenben, akkor a vegánok tüntetnének, hogy tönkretesszük az életüket".

Hozzátette, olyan még nem volt, hogy ha valamit kitalálnak, azt ne ellenezte volna markánsan néhány száz ember, de ez szerinte nem probléma, meg kell vitatni a kérdéseket, ráadásul minden ipari tevékenység hordoz magában veszélyeket.

Kósa kifejtette, hogy a legnagyobb szennyező Debrecenben a biológiai veszélyeshulladék-előállítás tekintetében egyébként is a klinika, ott minden hulladék veszélyes, de nem az a megoldás, hogy zárjuk be a klinikát, hanem hogy szervezzük meg jól, vigyázzunk a közös értékeinkre, ráadásul a gyógyszergyártás is milyen veszélyes. Közölte, mindent a lehető legszigorúbb feltételek mellett kell, mindenkit a legszigorúbban kell kezelni és betartani az előírásokat. 

Ezután az akkugyártásba is belebonyolódott, azt mondta, hogy nem csak olyanokat csinálnak, amelyeket autókba lehet tetnni, mert a zöld átálláshoz is szükség van akkumulátorohoz, "hiszen ha lokálisan állítunk elő egy csomó energiát, azt el kell tárolnunk, mert a nap nappal süt és nem este, erre mindenki rájöhetett, aki egy kicsit is figyeli a környezetet, és akkor tudhatja. (...) Ez este nem megy, télen rosszabbul megy, nyáron jobban, meg kell oldani az áram tárolását. Ezt akkumulátorban lehet csinálni" – magyarázta Kósa, hozzátéve, hogy vannak helyzeti energiás víztároló erőművek is, csak Magyarországon nincsenek hozzá elég magas hegyek. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.