Kósa Lajos szerint a szénsavas üdítőitalok nagy problémát jelentenek a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából

  • narancs.hu
  • 2024. május 14.

Fekete Lyuk

A zöld átállásról fejtegette nézeteit a fideszes politikus egy műsorban. 

Kósa Lajos fideszes képviselő, volt debreceni polgármester a Heti TV Pirkadat című műsorában fejtette ki nézeteit arról, hogy miért nem ért egyet a zöld átállással. 

Miután a műsorvezető Breuer Péterrel hosszan beszélgettek Ukrajnáról és a háborúról, az orosz energiahordozók apropóján Kósa áttért a zöld átállás kérdésére, azzal a felvezetéssel, hogy "a fene nagy zöldséghez" lennének megjegyzései.

Egyrészt kifejtette, hogy az energiaiparhoz képest a divatipar nagyságrendekkel nagyobb kibocsátású, az európai népességnek pedig tízszer annyi ruhája van, mint kellene, másrészt pedig szerinte a szénsavas üdítőitalok is gondot jelentenek. Kósa azt mondta, szénsavas italokat nem kell inni, az embernek nincs ilyen élettani igénye, a szervezet kitűnően elvan tiszta vízzel, ráadásul

"az üdítőkbe szén-dioxidot tesznek, azt kiszedik valahonnan, előállítják, majd azt a levegőbe bocsátjuk".

Feltette a kérdést, hogy ehhez képest követelte-e valaha valaki, hogy a Coca-Colát ha nem is betiltsák, de a szénsavat ne tegyék bele? 

Az egész zöld átállásban Kósa szerint nagyon sok blöff meg hazugság van, miközben mindenki elismeri, hogy a környezet fontos, régen senki nem dobott ki semmit, mert az jó lesz még valamire, a maradékokat is feletették az állatokkal. "Az egész környezettudatosságunk szörnyű állapotban van, miközben kevergetjük a mindenmentes szója lattét, és azt hisszük, ezzel mentjük meg a világot" – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem is azt, mert az génmódosított. 

Rákanyarodott az akkugyárak témájára is, azzal, hogy

"ha holnap minden kerítést kolábszból csinálnának Debrecenben, akkor a vegánok tüntetnének, hogy tönkretesszük az életüket".

Hozzátette, olyan még nem volt, hogy ha valamit kitalálnak, azt ne ellenezte volna markánsan néhány száz ember, de ez szerinte nem probléma, meg kell vitatni a kérdéseket, ráadásul minden ipari tevékenység hordoz magában veszélyeket.

Kósa kifejtette, hogy a legnagyobb szennyező Debrecenben a biológiai veszélyeshulladék-előállítás tekintetében egyébként is a klinika, ott minden hulladék veszélyes, de nem az a megoldás, hogy zárjuk be a klinikát, hanem hogy szervezzük meg jól, vigyázzunk a közös értékeinkre, ráadásul a gyógyszergyártás is milyen veszélyes. Közölte, mindent a lehető legszigorúbb feltételek mellett kell, mindenkit a legszigorúbban kell kezelni és betartani az előírásokat. 

Ezután az akkugyártásba is belebonyolódott, azt mondta, hogy nem csak olyanokat csinálnak, amelyeket autókba lehet tetnni, mert a zöld átálláshoz is szükség van akkumulátorohoz, "hiszen ha lokálisan állítunk elő egy csomó energiát, azt el kell tárolnunk, mert a nap nappal süt és nem este, erre mindenki rájöhetett, aki egy kicsit is figyeli a környezetet, és akkor tudhatja. (...) Ez este nem megy, télen rosszabbul megy, nyáron jobban, meg kell oldani az áram tárolását. Ezt akkumulátorban lehet csinálni" – magyarázta Kósa, hozzátéve, hogy vannak helyzeti energiás víztároló erőművek is, csak Magyarországon nincsenek hozzá elég magas hegyek. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.