Kövér tulajdonképpen lealkoholistázta Junckert, az ellenzéket pedig tökkelütöttnek nevezte

  • B.P.M
  • 2019. április 18.

Fekete Lyuk

Ilyen az, amikor hatalmi pozícióból beszél az ember.

Interjút adott Kövér László a Magyar Hírlapnak, amelyben olyan témákat feszegettek - láss csodát! -, mint a migráció, de szóba kerültek az európai parlamenti választások is.

false

Az interjú készítője egy ponton azt mondta az Országgyűlés elnökének, „hogy immár szinte hagyomány, hogy demokratikus mércével bukott politikusok vezetik Európát”, majd rákérdezett arra, hogy „meddig tartható ez?”

„Addig, amíg hagyjuk, hogy olyan pártok irányítsanak, amelyeknek semmilyen néven nevezhető értékrendjük, a jövőről alkotott víziójuk sincs, csak a hatalmat akarják. Juncker úr nem valamiféle rendszerhiba vagy üzemzavar eredménye. Azért lett bizottsági elnök, mert olyan, amilyen. Ahogy 1947-ben Dinnyés Lajos is azért került Magyarország kormányfői székébe Nagy Ferenc lemondatása után, mert a megszálló szovjeteknek pontosan egy kártyaadósságokban úszó alkoholistára volt szükségük. Amikor bennünket azért támadnak, mert bíráljuk az Európai Bizottságot meg az uniós intézményeket, mindig felteszem a költői kérdést: vajon kinek van rosszabb véleménye az unióról? Nekünk vagy azoknak, akik Juncker urat odatették? Mi az angolokkal együtt már a kezdetektől elleneztük a kinevezését” - fogalmazott Kövér.

Szerinte nem túlzás, „megbélyegzendő, potenciális páriák vagyunk”, akiknek a homlokára azért kell mindenféle elborzasztó bélyeget sütni – mint például Európa szétverői, rasszisták, antiszemiták vagy homofóbok, xenofóbok, iszlamofóbok, és ki tudná felsorolni, még mi minden –, „mert így nem kell velünk vitatkozni. Ha kirekesztenek, nem kell meghallani az érveinket sem, egyszerűbb populizmust, diktatúrát meg demagógiát kiáltani.”

Az interjúban kitértek az ellenzékre is. Kövértől azt kérdezte a szerző, hogy „bár egész Európában a bevándorlás a fő téma, a hazai ellenzék szerint nem is erről kellene beszélni az EP-kampányban. Van ebben logika?” A házelnök erre azt felelte, „ebből az önsorsrontó szűklátókörűségből akár egészen rémisztő következtetést is le lehet vonni. Mindegy, hogy Gyurcsány Ferenc, Szabó Tímea meg a többi tökkelütött mit mond, az emberek nagyjából nyolcvan százaléka az ellenkezőjét gondolja annak, amiről beszélnek.”

Mindezek tükrében érdekes, hogy az interjú azt a címet kapta: „Gyűlöletből nem lehet építkezni.”

Kövér László hivatalos okiratban sorolja fel, mennyi közpénzt nyalt Habony, Mészáros és Andy

„Kövér László nem száll le rólam." „Nem száll le rólam Kövér László, ma százezer forintra büntetett, mert Ákossal egy táblát tartottunk fel az Országgyűlésben, amin bemutattuk, hogy a fideszes oligarchák és médiavállalkozók érdekeltségeiken keresztül már most hogyan nyernek százmilliókat a paksi pénzekből" - kezdi Facebook-posztját Szél Bernadett, mely bejegyzésnek nem is az a poénja, hogy dr. Kövér megint büntetett, hanem az, ahogy ezt a büntetést becsomagolta.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.