Kövér tulajdonképpen lealkoholistázta Junckert, az ellenzéket pedig tökkelütöttnek nevezte

  • B.P.M
  • 2019. április 18.

Fekete Lyuk

Ilyen az, amikor hatalmi pozícióból beszél az ember.

Interjút adott Kövér László a Magyar Hírlapnak, amelyben olyan témákat feszegettek - láss csodát! -, mint a migráció, de szóba kerültek az európai parlamenti választások is.

false

Az interjú készítője egy ponton azt mondta az Országgyűlés elnökének, „hogy immár szinte hagyomány, hogy demokratikus mércével bukott politikusok vezetik Európát”, majd rákérdezett arra, hogy „meddig tartható ez?”

„Addig, amíg hagyjuk, hogy olyan pártok irányítsanak, amelyeknek semmilyen néven nevezhető értékrendjük, a jövőről alkotott víziójuk sincs, csak a hatalmat akarják. Juncker úr nem valamiféle rendszerhiba vagy üzemzavar eredménye. Azért lett bizottsági elnök, mert olyan, amilyen. Ahogy 1947-ben Dinnyés Lajos is azért került Magyarország kormányfői székébe Nagy Ferenc lemondatása után, mert a megszálló szovjeteknek pontosan egy kártyaadósságokban úszó alkoholistára volt szükségük. Amikor bennünket azért támadnak, mert bíráljuk az Európai Bizottságot meg az uniós intézményeket, mindig felteszem a költői kérdést: vajon kinek van rosszabb véleménye az unióról? Nekünk vagy azoknak, akik Juncker urat odatették? Mi az angolokkal együtt már a kezdetektől elleneztük a kinevezését” - fogalmazott Kövér.

Szerinte nem túlzás, „megbélyegzendő, potenciális páriák vagyunk”, akiknek a homlokára azért kell mindenféle elborzasztó bélyeget sütni – mint például Európa szétverői, rasszisták, antiszemiták vagy homofóbok, xenofóbok, iszlamofóbok, és ki tudná felsorolni, még mi minden –, „mert így nem kell velünk vitatkozni. Ha kirekesztenek, nem kell meghallani az érveinket sem, egyszerűbb populizmust, diktatúrát meg demagógiát kiáltani.”

Az interjúban kitértek az ellenzékre is. Kövértől azt kérdezte a szerző, hogy „bár egész Európában a bevándorlás a fő téma, a hazai ellenzék szerint nem is erről kellene beszélni az EP-kampányban. Van ebben logika?” A házelnök erre azt felelte, „ebből az önsorsrontó szűklátókörűségből akár egészen rémisztő következtetést is le lehet vonni. Mindegy, hogy Gyurcsány Ferenc, Szabó Tímea meg a többi tökkelütött mit mond, az emberek nagyjából nyolcvan százaléka az ellenkezőjét gondolja annak, amiről beszélnek.”

Mindezek tükrében érdekes, hogy az interjú azt a címet kapta: „Gyűlöletből nem lehet építkezni.”

Kövér László hivatalos okiratban sorolja fel, mennyi közpénzt nyalt Habony, Mészáros és Andy

„Kövér László nem száll le rólam." „Nem száll le rólam Kövér László, ma százezer forintra büntetett, mert Ákossal egy táblát tartottunk fel az Országgyűlésben, amin bemutattuk, hogy a fideszes oligarchák és médiavállalkozók érdekeltségeiken keresztül már most hogyan nyernek százmilliókat a paksi pénzekből" - kezdi Facebook-posztját Szél Bernadett, mely bejegyzésnek nem is az a poénja, hogy dr. Kövér megint büntetett, hanem az, ahogy ezt a büntetést becsomagolta.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.