NASA-szenzáció: fényképek bizonyítják, hogy van élet a Marson, s kanállal habzsolják

  • narancs.hu
  • 2016. december 27.

Fekete Lyuk

Lassan összejön a komplett eszcájg a vörös bolygón.

Ha hihetünk a megbízhatóságáról messze földön híres Daily Mail reggeli hírének, nos, khm, izé… van élet a Marson?

NASA rover discovers a large SPOON on the surface of Mars

Végül is, hol máshol lenne? A NASA – nyilván pikkből – sajnos nem küld jelentéseket Ózdról.

Viszont a Marsról még fotókat is küld, s azon bizony még a vak is felismer egy szép kanalat. Márpedig, ahol kanál van, ott élet is van, s még az is lehet, hogy jó a kávé.

Ami viszont e mai hírt különlegessé teszi, az az, hogy a Daily Mail és a NASA szerint ez már a második kanál, amit a Marson találtak – a cikk az első fotóját is közli, virtigli kanál, nem tagadjuk.

Cikkünk tehát hamarosan bővül, amint találnak egy kést is, vagy ha már kávé, akkor egy csészealjat.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.