Primitív, angol nyelvű migránsozós propagandába kezdett a kormány

  • narancs.hu
  • 2018. október 13.

Fekete Lyuk

Így akarnak visszavágni a Sargentini-jelentés miatt.

Itt a kormány újabb kommunikációs vívmánya: angolul mondják meg az egész világnak, hogy Magyarország nem hagyja magát, s miközben ezt teszik, időnként belerúgnak egy-egy olyan Európai Parlamentben ülő politikusba, aki kritizálni merte a magyar kormányt – legalábbis erre lehet következtetni az első megjelent videó nyomán, ami már megtekinthető Kovács Zoltán kormányszóvivő Facebook-oldalán.

Kovács Zoltán

A kormány nem hagyja válasz nélkül, hogy a Sargentini-jelentéssel megsértették Magyarországot. Az európai közvélemény előtt is egyértelművé szeretnénk tenni, hogy nem akarunk bevándorlóország lenni…

A videóban Guy Verhofstadt, az EP-ben működő Liberálisok és Demokraták Szövetségének frakcióvezetője látható, akit többször bevágnak, mikor azt mondja, hogy „a migrációra szükségünk van”. Az nem derül ki, hogy ezt a politikus korábban milyen szövegkörnyezetben mondta, de nyilván a manipulálás szempontjából ez egyáltalán nem lényeges. A belga politikus valószínűleg azzal húzta ki a gyufát Orbánéknál, hogy azt mondta, Magyarországot (és Lengyelországot) ma nem vennék fel az Európai Unióba. A videó egyébként arról szól, hogy 2015 óta 1,8 millió migráns érkezett Európába, azóta pedig nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, Guy Verhofstadt pedig még több migránst akar a kontinensre hozni.

„Ideje felrázni Brüsszelt! Védjük meg Európát!” – zárul a videó, amivel vélhetően a Fidesz már az EP-választásra gyúr.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.