Szüret extra: Ne hagyjuk szó nélkül, hogy a Jézusról szóló előadás producere zsidó!

  • narancs.hu
  • 2017. február 6.

Fekete Lyuk

Stumpf András nem habozott rákérdezni erre az érthetetlen ellentmondásra. A rendező, Alföldi Róbert, az meg ateista! Mi folyik itt, kérem?

Rosta Mária, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője, az Alföldi Róbert rendezésében húsvétkor bemutatandó Passió XXI. című megaelőadás producere adott interjút a Mandinernek. Íme, két részlet:

Rosta: Nézze, nekem nincs saját gyerekem. Feltehetően szerettem volna, de amikor lehetett volna, akkor úgy döntöttünk a férjemmel, hogy nem lesz. Neki már volt az első házasságából két kislánya. Hogy is fogalmazzam meg: ha ilyen gyerekem lenne, mint Alföldi Róbert, annak örülnék. Annak igazán örülnék! Így pontos.

Stumpf: És érthető. Az már kevésbé, hogy miért épp önnek és miért épp Alföldivel kell belevágnia vallási témába, egy passióba.

Rosta: Mi ezzel a gond?

Stumpf: Nem gond, de másfél éve azt mondta magáról, hogy „egy zsidó lány”.

(...)

Rosta: Amire készülünk, az mindenki számára jó és pozitív élményt hordozó. És főleg senkit nem sért. Jóllehet már a sajtótájékoztató után a szélsőséges honlapok elkezdtek buzizni és zsidózni. A szokásos névtelen indulatok. Előadásunk pedig a mindig érvényes Jézust mutatja meg a 21. század körülményei között, Szabó Kimmel Tamás előadásában.

Stumpf: Mégis miért egy ateista producer és egy ateista rendező készít Jézusról bármit? Olyanok, akik szerint ő nem Isten…

 

A teljes interjú itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.