Erős, olimpiai lázban égő címlapot hoztak össze ellenzéki ufótámadással, Rákóczi úti stadionnal, kanadai sportlövészekkel és egy hibátlan éremtáblázattal. Friss, ropogós a független kormánypárti napilap. A várólisták meg egyre csak rövidülnek.
|
Erős, olimpiai lázban égő címlapot hoztak össze ellenzéki ufótámadással, Rákóczi úti stadionnal, kanadai sportlövészekkel és egy hibátlan éremtáblázattal. Friss, ropogós a független kormánypárti napilap. A várólisták meg egyre csak rövidülnek.
|
Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.
A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.
Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.