Felcsuti Péter

Mikor nálunk és másutt is a politikai ideológia rangjára emelkednek a fejtegetések a Nyugat hanyatlásáról, a nemzetállamok, a nemzeti érdek mindenekfelettiségéről, hasznos olvasmány a Warburg-életrajz.

Hasonlítsunk össze két ugyanazon a napon született nyilatkozatot; az egyiket a spanyol kormány egyik minisztere tette, a másikat a magyar miniszterelnök. A téma ugyanaz: az államadósság finanszírozása, illetve finanszírozhatósága.

Az európai vezetők, köztük Lagarde asszony pusztán játékelméleti szempontból is helyesen járnak el, ha a görögökben azt az érzést erősítik, hogy több a vesztenivalójuk, mint amennyit nyerhetnek. Ez azonban nem jelenthet bántó érzéketlenséget.

Az extrém mértékű magyarországi eladósodás aligha elsősorban a hazai bankok profitéhségével (amely vitán felül adottság, de ez más országokban is így van), sokkal inkább az egymást követő kormányok elhibázott gazdaság-, illetve társadalompolitikájával magyarázható.

A független magyar bíróság sem vette a fáradságot, hogy megértsen egy nem túlságosan bonyolult összefüggést.

Sokan sokféleképpen és jó okkal bírálják az Európai Unió és benne a brüsszeli bizottság tevékenységét. Ám marad a kérdés, hogy mennyi előnye származik ezekből a gyakran vitriolos megjegyzésekből az országnak, amely jelentős mértékben függ e döntéshozók jóindulatától.

Ez lehet jó orvosság, de annyira erős, hogy a beteg – mielőtt meggyógyulna – talán bele is hal. Magyarán a megszorítások nyomán fellépő kereslethiány olyan súlyos recesszióba dönti a gazdaságot, hogy az állami költségvetésbe egyszerűen nem folyik be elégséges adóbevétel.

Aztán arra is gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha a miniszterelnök nem jelentéktelen kommunikációs tehetségét ennek a fontos ügynek a szolgálatába állítaná. Másodszorra azonban értetlenkedni kezdtem, végül forrt bennem a méreg: miről beszél ez az ember?

...azaz beszélnek róla, de nem jelenik meg.

A csapdahelyzet azonban ugyanaz: leértékelhető nemzeti valuta híján Spanyolország sem képes rövid távon növelni nemzetközi versenyképességét, a valódi átalakításokhoz pedig évekre, ha nem évtizedekre van szükség.

Simon Wolfson brit üzletember és konzervatív politikus 2011-ben meghirdetett egy pályázatot, amelynek első helyezettje 250 ezer font jutalmat kap. Ez a közgazdasági Nobel-emlékdíj után a legmagasabb pénzdíj közgazdasági problémákkal kapcsolatos eredeti gondolatok elismerésére. Most a narancs.hu is kiír egy pályázatot!

Csodák nincsenek, az uniós technokraták is csak emberek.

A mostanra elavult állami nyugdíjrendszert korszerűsíteni kell.

Egy év elteltével azonban a helyzet sokat romlott.