Miért beszél így a miniszterelnök?

Felcsuti Péter

Hasonlítsunk össze két ugyanazon a napon született nyilatkozatot; az egyiket a spanyol kormány egyik minisztere tette, a másikat a magyar miniszterelnök. A téma ugyanaz: az államadósság finanszírozása, illetve finanszírozhatósága.

Luis Guindos spanyol gazdasági miniszter szerint a „jelenlegi kamatok (ti. a spanyol állampapírok hozamai) hosszabb távon nem fenntarthatók”, azaz ilyen kamatok mellett a spanyol államadósság finanszírozhatatlanná válik. Orbán Viktor tegnap egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy a magyar államadósság IMF-megállapodás nélkül „bármeddig” finanszírozható. Persze azért egy IMF-megállapodás jó lenne, mert csökkennének a kamatok, de egyébként bármeddig...

Kezdjük a végén: a spanyol gazdasági miniszter igazat mondott, a magyar miniszterelnök nem mondott igazat. Először röviden a tényekről: az államadósság (egyébként mindenféle adósság) finanszírozhatóságát az illető entitás (állam, vállalat, magánszemély) bevételei és az adósság, illetve az adósság után fizetendő kamat nagysága határozza meg. A magyar gazdaság növekedési kilátásai a kormány saját becslései alapján alacsonyak – a növekedés a következő két évben 2% alatt alatt marad. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés bevételei – amelyek a gazdasági növekedéssel valamennyire tandemben mozognak – reálértékben 2% alatti mértékben fognak emelkedni. IMF-hitel nélkül a magyar állam forintban átlagosan 3–5% körüli reálkamatot fizet, euróban és dollárban még ennél is magasabbat (és akkor még a forint leértékelődésével mint további költségnövelő tényezővel nem számoltam). A technikai részletkérdésektől az olvasót megkímélve bátran kijelenthető, hogy még csak katasztrófának sem kell történnie ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet mondjuk két évre kivetítve a magyar állam ismét adósságcsapdába kerüljön, azaz nemhogy nem lenne képes az államadósság csökkentésére, de az adósság után fizetendő kamat egy – folyamatosan növekvő – részére is hitelt kellene felvenni.

A „bármeddig” tehát a legjobb esetben egy év, de inkább csak hat hónap.

Akkor hát miért mond ilyet a miniszterelnök, és miért beszél becsületesen a spanyol? Spanyolországban a jelek szerint az olyan nemzeti sorskérdések tekintetében, amilyen az ország finanszírozhatósága, a választott politikusok felnőttként kezelik a lakosságot, ezzel szemben Magyarországon ostoba gyereknek, akinek mindent el lehet adni, csak ügyesen kell csomagolni.

Az IMF-saga, kezdve a „kipaterolástól” 2010-ben, a visszahíváson át 2011 novemberében és a 2012-es „érdekeltek vagyunk, bár csak elkezdhetnénk már” fejezetig, mint cseppben a tenger, sok mindent elmond a mostani kormányról; jellemzi gazdaságpolitikai ámokfutását, aminek az eredménye az ország iránti befektetői bizalom elvesztegetése, a növekedési potenciál teljes kimerülése, jellemzi azt az önfeledt könnyedséget, ahogy a kormány politikai, hatalmi és presztízsérdekei oltárán százmilliárd forintnyi többlet-kamatkiadást ró egy egyre jobban elszegényedő országra, és végül jellemzi azt a gátlástalan kommunikációs bűvészmutatványt is, amely valótlanságokat állítva a lakosságot a biztonság hamis illúziójába ringatja, talán nem másért, csupán a szavazatukért.

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.