Tévésorozat

A hirig Rómában megy

Missing – Elrabolva

  • - ts -
  • 2012. március 17.

Film

Sorozatfüggők, bár inkább értőket mondanék, bizonyosan jól emlékeznek Peter Greene döntő fellépésére a Törvény embere (Justified) első évadában. E nagyszerű jellemszínész (aljas gengszterek hű megformálója, olyan filmek kimagasló aktora, mint a Közönséges bűnözők, vagy épp olyan sorozatoké, mint a méltatlanul gyorsan elkaszált Donnelly klán) finoman szólva is irányt szabott az eseményeknek, aztán lelépett szépen – még az első főcím előtt. Így tesz most a Trónok harcával a modern korban helyét megerősítő Sean Bean is – egyfelől látszólag, másfelől majdnem. A látszólagot hagyjuk a végére, a majdnem jobban eligazít.

Az történik ugyanis, hogy egy még ismeretlen célú bécsi úton – 10 évvel történetünk előtt – a jó apa képében elénk lépő Bean, míg 8-9 év körüli gyermeke beszalad valahová püréért, felrobban a kocsijában – már az első főcím előtt. Hogy ez mennyire szab irányt az azonnal tíz év múlva folytatódó eseményeknek, az persze erősen kérdéses, de valaminő hatás teljesen nem zárható ki, hisz’ azt elég hamar megtudjuk, hogy foglalkozására nézve titkos ügynök volt a megboldogult, miként a gyermeküket immár egyedül nevelő, valamiért majdnem felismerhetetlen Ashley Judd is.


Innen jön a történet magva, illetve a rádióújságokból is megismerhető része, a felcseperedett ifjú egy nyári egyetemre nyer meghívást Rómába, ahol mirnixdirnix elrabolják. Judd sem tétovázik, újraaktiválja ügynöki mivoltát, s a nyomába veti magát, felvértezve az anyaszív kőharapó erejével.

Innen meg a rossz hírek jönnek, a Missing – Elrabolva dramaturgiája és dialógusai olyanok, hogy simán szervülnének a legrettenetesebb sitcomba is, alig valamivel maradván mondjuk a Marslakók szintje fölött. Mindeközben az alkotók agyonerőltetik az akciójeleneteket, pedig a láthatóan nehéz életszakaszát élő főszereplő csak épp annyira hiteles karate-anyatigrisként, mint anno Bács Ferenc volt András Ferencnél karatézó papként. S az sem túl jó hír, hogy az ibusz (egy ország, város szépségének olykor a dramaturgiára nehezedő mutogatása) nem tévéfilmbe, pláne nem sorozatba való eszköz – itt meg egyenesen vicces. Bár pizzát szerencsére még nem ettek benne.

Summa summarum: hiába beszélünk ezúttal amerikai prémiumsorozatról, annak is a világpremier előtti sugárzásáról, nem minden arany, ami fénylik, és Sean Bean sem az, mint akinek elsőre mutatja magát.

A Missing – Elrabolva az AXN-en látható csütörtök esténként, ismétlések szombaton, vasárnap és hétfőn (aki kíváncsi lett rá, még az első résznél kapcsolódhat be).


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.