A szappanzsaru

Rob Cohen: Alex Cross

  • - borz -
  • 2012. december 8.

Film

A "legjobban kereső író", James Patterson annak köszönheti kitüntető címét, hogy termékenyebb, mint a Nílus deltája: tavaly például tizennégy kötettel árasztotta el a piacot.

Módszeréről kár volna értekezést írni: szériákban nyomja, Alex Cross nevű sokoldalú hősének viselt dolgai immár tizenhét kötetet töltenek meg. Eddig hármat filmesítettek meg közülük; talán A gyűjtő (1997) a jobbik, hála a címszerepet adó Morgan Freemannek és partnerének, Ashley Juddnak. Négy évvel később A pók hálójában már csak az öregedő, megfáradt Freemant tudja bevetni az üres nagyotmondás meg a közhelyek ellensúlyozására.

Alex Cross ökonomikusan és haszonelvűen megtervezett figura: zsaru, szakpszichológus, népszerű könyvek szerzője, aki a washingtoni rendőrség, majd az FBI kötelekéből kilépve magánzó lesz, de egykori alkalmazói továbbra is igénybe veszik szolgálatait. 't hívják ki az érdekesebb esetekhez - az "érdekesség" leginkább pszichopata sorozatgyilkost jelent -, ha mégsem, akkor személyes érintettségre hivatkozva jelenik meg a helyszínen, és a következő percben már át is veszi a nyomozás irányítását. Hogy lehet ez? Patterson munkásságának élvezetét (úgy papíralapon, mint mozgóképen) az szavatolja egyedül, ha nem teszünk fel kérdéseket.

Az egyszer - vagy egyszer sem - nézhető moziadaptációknak is minősített esete az új Alex Cross, amelyhez erősen átdolgozták a regényt, a nevetségességig emelve az eleve túl magas téteket. A főgonosz egyszerre profi bérgyilkos és az ölést élvező pszichopata, aki nemcsak a hős, hanem a társa szerelmével is végez (mintegy önszorgalomból, túlórában), s így egyszerre két bosszúszomjas nyomozó ered a nyomába saját kezűleg lefűrészelt vadászpuskával, hogy aztán a megbízóra is unortodox büntetést mérjenek. A szolgálati szabályzattól és a realitástól elrugaszkodott rendező és forgatókönyvírók mellé lelkesen zárkózik fel az egész stáb és a színészgárda. Rob Cohen nagy bátran egy tévékomikusra, szappansztárra osztotta a címszerepet, és Tyler Perry meghálálja a lehetőséget: úgy játszik, mint ezer ördög, ha bánat éri, krokodilkönnyeket hullat, ha dühös, ölni tudna villámló szemével, s az csak természetes, hogy a partnerek sem hagyják lemosni magukat a vászonról. Erőfeszítéseiket odaadóan támogatják a sminkesek és fodrászok: csak a szupernagyi parókájáért minimum két év eltiltás járna. És ha ennyi nem volna elég, már készül a következő Cross-film, s egyes bloggerek azzal ijesztgetnek, hogy annak már a rendezője is Tyler Perry lesz.

A Fórum Hungary bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.