Belülről figyel

Matteo Garrone: Reality

  • 2012. december 8.

Film

Luciano tisztes Nápoly környéki halárus és piti nepper. Csúf kinézetű és közönséges gondolkodású emberekből álló tágabb családja nyújtja számára azt a meleg, otthonos, legfeljebb kicsit lábszagú közeget, ahol nemcsak biztonságban érzi magát, de jól ismert, kellemesen belakott szemétdombján picit még kukorékolhat is - nem hangosan, nem hivalkodóan, de azért önérzettel.

Hogy a kispolgárnál alkalmasabb képződmény nincs az emberi gerinc hajlíthatóságának és megroppanthatóságának demonstrálására, az irodalom- és filmtörténeti közhely. Luciano elődeiről Gogol, Csehov, Kosztolányi vagy Örkény írt. A Gomorra szerzőjének szánalmas kisembere azonban mélyebben van, mint elmúlt idők csinovnyikjai, szorongó kistisztviselői vagy a kényszerből szervilis Tót, aki végül csak földarabolja a vérét szívó őrnagyot. Az ő gerincét ugyanis nem akarja megroppantani senki. Megroppantja azt ő maga, és még boldogan vihog is hozzá: a szemünk előtt adja fel minden méltóságát, s válik csontocskáért szűkölő kutyává az egyszerű, ám józan gondolkodású családapa.

Történik ugyanis, hogy lányai unszolására jelentkezik a Big Brother nevű ún. valóságshow-ba. Eleinte maga sem gondolja komolyan az egészet, ám amikor meghallgatásra hívják, s ott érdeklődést mutatnak jelentéktelen személye iránt, egyre inkább foglalkoztatni kezdi a nagy lehetőség, elméjében megcsimpaszkodik a remény, hogy esetleg ő is "beköltözhet majd a BB-házba". Mind türelmetlenebbül várja a behívót, a kiválasztottságáról szóló értesítést; elképzeli, sőt, egyre inkább éli az eljövendő sikert. Életének minden eseményét a show szemszögéből képes csak megítélni. Munkáját feladja, feleségét, gyerekeit egyre szélsőségesebb megnyilvánulásaival elüldözi, viselkedését az általa elképzelt és a tévések által titkon megfigyelt elvárások szerint alakítja át. Az ő Nagy Testvére immár belülről figyel.

Mindebben alig van elrajzoltság. A szatíra nyújtotta kiábrándító panoráma egész néprétegek mindennapi gondolkodását modellezi. Itthonról is ismerjük a seggvakarással hírnévre vergődő, nyegle senkiket, különféle Házak és Villák és Rezidenciák hónapokon át bámult lakóit, akikben a rajongók voltaképpen saját, be nem teljesült életük ki nem érdemelt és ezért el sem nyert sikerét ünneplik. És ismerünk koldusbotra jutott győztest is, akinek nyomorúságából és mentális leépüléséből farag szenzációt a diadalát egykor címlapján szállító média. Hogy az olasz színtér ennél sokkal szélsőségesebb, arról pl. Erik Gandini Médiaország c. dokumentumfilmje tudósít, bemutatva a Berlusconi-féle tv-birodalom aljas indokból elkövetett tömeges tudatrombolását.

Garrone mozija azonban nem csupán szociológiai lenyomatát adja egy negatív társadalmi jelenségnek. Olvasatában konzumidiótának lenni nem egyszerűen sajnálatos lelki defektus, pillanatnyi elmezavar, vagyis privát téveszme - de maga a rendszer. Minél többet papolnak a médiában szabadságról, annál világosabbá válik azonosulásunk a fogyasztói társadalommal, s függőségünk nemcsak annak szolgáltatásaitól, de az általa nyújtott s hit-rendszerként funkcionáló, szánalmas eszmepótlékoktól ("Never give up" - a filmbéli BB-széria szlogenje). Minél nagyobb hangsúllyal ismételgetjük az egyéniség, az egyediség fontosságát, annál nyilvánvalóbb tömegembermivoltunk.

Garrone filmje pontos, éles, világos. Figurái egytől egyig hitelesek: az amatőr főszereplő, Aniello Arena konkrétan gyilkosság miatt tölti húszéves börtönbüntetését. A dokumentarista részletességgel bemutatott miliőnek még a szagát, melegét, sőt forróságát is érezni véljük, a kilátástalanság pótcselekvései egészen zsigeri hatást váltanak ki. A kamera örökké mozgásban van. A rendező nem snitteli fel a jeleneteket, a felvevőgép egy szituációban ide-oda "tekintget", mintha maga nemcsak megfigyelője, hanem résztvevője is volna a minden tekintetben reális, mégis abszurd kicsengésű jeleneteknek. Kedvvel használja a daruzást is Marco Onorato operatőr, képi kifejezést adva az egész történet hullámvasútjellegének.

Egy jelentős rendező fontos filmje a Reality.

A Szuez Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.