Interjú

„Az aktuális énedet kell elfogadnod”

Balsai Móni színész

Film

A Futni mentem című filmet tavaly több mint 700 ezer néző látta a moziban. A mű alkotói most új romantikus vígjátékkal jelentkeznek: a Szenvedélyes nők egy nagymama-anya-lánya hármas kalandjairól szól. Ez a film is állami támogatás nélkül készült. A főszereplővel erről és a hollywoodi unokatestvéréről beszélgettünk, de eljutottunk a Liza, a rókatündérben játszott ikonikus szerepéhez is.

Magyar Narancs: A nagyobb filmszerepei közül a Szenvedélyes nőkben játssza talán a leghétköznapibb figurát.

Balsai Móni: A Társas játék című sorozatban, ahol először dolgoztam Herendi Gáborral, szintén egy két lábbal a földön álló feleséget, anyát alakítottam – a filmekben viszont tényleg ez a legvalóságosabb történetem, a leg­nőibb figurám.

MN: Talán pont az ilyen egyszerű, mindennapi figurákat a legnehezebb eljátszani.

BM: Egy karakteres szereplőnél több eszközhöz tudok nyúlni, be lehet bújni például az egyenruha, a foglalkozás vagy egy-egy jellegzetes tulajdonság mögé. Ezúttal nem volt ilyen lehetőség, talán pont ezt élveztem benne annyira, a tiszta játéklehetőséget, hogy minden pontos és egyszerű a szereppel kapcsolatban. Annyira jó volt ennek a nőnek a bőrében lenni, megélni a szomorúságát, a bölcsességét, a humorát, azokat a segítségeket és akadályokat, amelyeket a lányától és az anyjától kap!

MN: Lilla egy negyvenes éveiben járó párterapeuta, akit a férje elhagy egy fiatalabb nőért. Emiatt összeomlik az élete, és újra meg kell találnia magát, miközben a lánya és az anyja is saját boldogságát keresi. Hogy érezte, mi Lilla útjának üzenete?

BM: Bár egy romantikus komédiáról beszélünk, én egy nagyon összetett filmnek érzem a Szenvedélyes nőket. Több rétege van, mint egy hagymának. Beszél a családi viszonyokról; az anya-lánya kapcsolatról, s annak minden humoráról és keserűségéről; arról, hogyan állnak az emberek saját magukhoz; hogy hogyan tudod magad összeszedni, ha lehull a lepel arról, amit valóságnak gondoltál addig, de kiderül, hogy nem az; és arról is, hogyan tudod kihúzni magad a gödörből, és tudsz új életet kezdeni. Különösen megérintett, ahogy a film az újrakezdésről beszél: Lilla az élete közepén kénytelen újraértékelni magát, a munkáját, a lányával és anyjával való kapcsolatát.

MN: Lát párhuzamot saját maga és Lilla között?

BM: Ez a nő mindenkinek alámegy, a férjének, a gyerekének, sőt, még a munkáját is maga elé helyezi. Ennek én is mestere vagyok, de szerintem elég sokan vagyunk így. Főleg mi, nők. Ezzel nem a férfiakat minősítem, egyszerűen alapvető különbségek vannak a női és férfi lét között. A film nyilván a szélsőségeket mutatja be, mert akkor van a történetben nagyobb út, nagyobb csalódás vagy boldogság, nagyobb katarzis. Szerintem mindenki könnyen át tudja érezni Lilla helyzetét: gyereket nevel, dolgozik, házimunkát végez, közben csak múlik az idő, érzi, hogy öregszik, és az élet annyira bedarálta, hogy ő maga kezd eltűnni, nem hallja a saját vágyait és álmait. Ebbe könnyű beleszokni és ezt elfogadni. A film felteszi a kérdést, mit csinálsz, ha hirtelen valami kibillent ebből a helyzetből? Lilla úgy dönt, nem akar többet a férjének és másoknak megfelelni, és a saját boldogságát helyezi előtérbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.

„Nem gondolom, hogy Mészáros Lőrinc át tudna állni”

A 2010 utáni kormányzati gyakorlat mélyreható változásokat hozott a honi tulajdonviszonyokban, ami nem csupán államosításokban, hanem az állami vagyon nyomott áron vagy ingyenes szétosztogatásában nyilvánult meg. Az e folyamatot nemrég akadémiai előadásban, illetve megjelenés előtt álló szaktanulmányban elemző közgazdásszal beszélgettünk.