„Bármit megtehetnek” – Elveszik a Mezzót a Telekom előfizetőitől?

  • Kovács Bálint
  • 2013. december 10.

Film

Nem árulja el a Magyar Telekom, hogy miért akarja eltávolítani a műsorkínálatából a Mezzo nevű komolyzenei csatornát – amelynek megtartásáért a felbőszült nézők néhány éve egy másik szolgáltatónál már sikerrel tüntettek. A Telekom döntése elleni petíciót már többször annyian írták alá, mint akkor, de a cég egyelőre nem áll el tervétől.

A tévétörténelem ismétli önmagát, és ez nem csak a műsorok előállítására, de a csatornák eltávolítására is vonatkozik. A UPC 2007 első felében jelentette be mély fájdalommal, hogy kiveszi kábeltelevízió-szolgáltatói műsorkínálatából a Mezzo nevű, igen jó reputációjú, nézői által általában egységesen magas színvonalúként értékelt, naprakész és változatos komolyzenei csatornát. A felháborodás mértéke – ha szellemi muníciója éppenséggel nem is – az Isaura, a rabszolgalány nehéz sorsa felett érzett bánathoz volt hasonló; a nézők petíciót írtak, kollektív szolgáltatóváltással és fekete mágiával fenyegetőztek, és mindössze néhány száz aláírással meggyőzték a UPC-t, hogy álljon el ördögi tervétől, és ha jót akar, ne is beszéljen róla soha többet. Nem is beszélt.

De a Magyar Telekom Nyrt. néhány év rabiga után most úgy döntött, lerázza magáról a dühük erejét egyszer már demonstráló tévénézők láncát, és ha a UPC anno gyáva volt is hozzá, ők igenis megszüntetik a Mezzót, nehogy már a hangvilla verje bele a karmester fejét a kottaállványba. Hogy mi végre ez a vissza-visszatérő nagy ellenszenv a Mezzo és a magyar tévétársaságok között, azt nem tudni; alighanem az aránylag kis számú fogyasztó és a vélhetően magas ár aránytalannak érzett kettőssége állhat a háttérben. Kérdésünkre a Telekom Kommunikációs Igazgatósága azt ugyan elárulta, hogy „a Telekom interaktív tévészolgáltatásának több mint 350 ezer előfizetőjéből körülbelül 2000 ügyfél rendelte meg a Mezzo csatornát”, de hogy ez mennyire számít a tematikus vagy kulturális adók között kevésnek vagy átlagosnak, arra már nem válaszoltak.

Egy Offenbach-opera a Mezzón

Egy Offenbach-opera a Mezzón

 

Ahogy hiába kérdeztük, nem árulták el azt sem, mennyit kér a Mezzo a műsorainak továbbításáért, de még arra sem voltak hajlandók válaszolni, hogy az ár egyáltalán tényező-e a döntésükben. Erre csak a Magyar Narancs most csütörtökön megjelenő lapszámában olvasható Christophe Winckel-interjúból (ő a Mezzo igazgatója) következtethetünk: „a Mezzo folyamatosan fejleszti a tartalmait és minőségét. Az elmúlt évben 25 élő közvetítést adtunk a legnagyobb operaházakból, 350 órányi teljesen új programot készítettünk. Ezek jelentős befektetések, ami azt jelenti, hogy nem adhatjuk a műsorainkat bármilyen áron. Sajnáljuk, hogy a Magyar Telekomot elsősorban a megtakarítás logikája vezérelte; vannak szolgáltatók, akik szeretnék egyre olcsóbban megkapni a műsorainkat, ami azonban a minőség rovására menne” – fogalmazott az igazgató, számokat persze szintén nem említve, de annyit azért csak megállapíthatunk: árulkodóan. (Az exkluzív interjúból kiderül az is, hogyan működik és mitől különleges csatorna a Mezzo – a szerk.)

Anyatigrisek

 

A magyar komolyzene-kedvelő közönség ugyanakkor olyan vehemens anyatigris, amely épp olyan erővel védi csemetéjét ma is, ahogyan védte azt hat évvel ezelőtt. Csak azóta jobban ért az internethez: a Sándor Erzsi – a Magyar Rádió egykori munkatársa – által indított, a 2007-es szöveget újraforgalmazó petíciót már 1600-an írták alá, s ennek legalább háromnegyede különböző IP-címekről származik. „Egy cég, amelyhez hűségszerződés köt, a mindig meglévő és mindig a cég érdekeit szem előtt tartó apró betűs részekre hivatkozva egyoldalúan megváltoztathatja a szerződésünk feltételeit úgy, hogy állítólag előfizetői felmérésekre hivatkozik, amit természetesen a hivatkozáson túl semmilyen valós adattal nem támaszt alá” – fogalmazza meg a petíció indításának okát Sándor Erzsi, aki az aláírásgyűjtéssel azt szeretné elérni, hogy „mondják meg a valós indokot. Mondják meg, hogy lejár a Mezzóval a szerződésük, és nem akarják euróban újrakötni. De én több mint 16 ezer forintot fizetek nekik havonta, nyilván sokakkal együtt, akik mind ezt a drágább csomagot rendelték meg a Mezzo miatt. Talán mégis ki lehetne kalkulálni az árat. Azt akarom elérni az aláírókkal együtt, hogy ne vegyék el a Mezzót. De a legjobban az zavar, hogy a Magyar Telekom honlapja szerint még ezen a napon is megrendelhető a Mezzót is tartalmazó csomag” – utal a némiképp megtévesztő, noha jelenleg még kétségkívül törvényes körülményre Sándor Erzsi.

Hogy a Telekomot megrémíti-e az összes Mezzo-előfizető számát lassan elérő petíció, nem tudni, mert a cég ezt firtató kérdésünkre nem válaszolt, helyette inkább reklámszövegnek is beillő himnuszt küldött arról, miként támogatja az ősrobbanás óta a Telekom a kultúrát. Biztonságban mindenesetre nem érezhetik magukat, hiszen ma már a Mezzo nem csak a UPC, de számos más kábelszolgáltató csomagjaiban is elérhető. Na persze, az átállás sem megy olyan könnyen. „Értelemszerűen választhatnám a UPC-t szolgáltatónak, de ahol lakom, ott nem szolgáltat, és a hűségszerződésem foglya vagyok – panaszolja Sándor Erzsi. – Már eredetileg is azért kötöttem velük szerződést, mert elő lehetett fizetni a Mezzóra. Aztán ezt a lehetőséget egy drágább csomagba nyomták, de én még így is kitartottam mellettük, nyilván, mert egy kényelmes hülye vagyok. Pénz nem számít, az a legkevesebb. Lehet, hogy a kapitalizmusban előfizethetnék más szolgáltatónál, de a hűségszerződés miatt sok pénzt buknék, így egyszerűen azt tesz a Magyar Telekom, amit csak akar.”

A cég mindenesetre érdemben nem reagál a felháborodott és/vagy elkeseredett nézői megkeresésekre, azonban örömmel megírja mindenkinek, hogy Mezzo nélkül is látni az élet napos oldalát, mert a csatorna helyén rögvest megjelenik majd az Unitel Classica – amelyet a legtöbben egyelőre nem ismernek, de a csatorna műsorát böngészve minőségi különbséget vélnek felfedezni, és nem a megfelelő irányban. És lesz még DJazz, az interaktív videotékából pedig csodás operafelvételek lesznek kikölcsönözhetők. Kivéve, ha a tévétörténelem nem csak a csatornák eltávolításában, de az eltávolítások visszavonásában is megismétli önmagát.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.