Legyünk sárkányok! – A hobbit – Smaug pusztasága

  • - kg -
  • 2013. december 12.

Film

Nagy tanulsága A hobbit középső részének, hogy ha választhatunk sárkány és törp közt, legyünk inkább sárkányok. Hatalmas aranyhegyek alatt szunyókálhatunk naphosszat, s ha mégis megzavarnának pihenőnkben holmi aprónépek, kedvünkre eljátszadozhatunk velük. Mert: 1) nagyok vagyunk; 2) feliratos verzióban Benedict Cumberbatch a hangunk; 3) nálunk a tűzokádás képessége.

false

Meglehet, a harmadik, s egyben befejező részben már nem lesz ilyen jó a pozíciónk, de egyelőre elég király sárkánynak lenni. És király Peter Jackson nézőjének lenni. Újat ugyan nem mondunk, de Jackson Tolkienből és Új-Zélandból, színészekből és effektekből összegyúrt világának továbbra sincsen párja a látványmozik sűrűjében. A grandiózus nyitány és a grandiózus zárlat (jövő ilyenkor a mozikban) közé beszorított grandizóus átkötés tovább árnyalja a törpök nemzetségének együttműködési rendszerét; külső ellenségből sok van, de olykor a törparrogancia az, ami hátráltatja a népek barátságát. Különösképp fájó az ellenszenv, mellyel velünk, emberekkel szemben viseltetnek, de a tündék is megérik a pénzüket; ők az íjászat és a svájci semlegesség hívei a harcos jövés-menésben.

Ám mielőtt még elvesznénk a részletekben, továbbra is csak azt tudjuk mondani, hogy minden epizodikussága (mennek, küzdenek, mennek, küzdenek) ellenére a Smaug pusztasága mese a javából, noha a kelleténél talán több törp fest úgy, mint a részeg Depardieu miniatűr mása. Komám, ez egy sárkány volt – mondja az egyik piciny Depardieu. Emberek, ez pedig egy film – állítjuk mi.

A Fórum Hungary bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.