Film

Kémek hídja

  • - kg -
  • 2015. december 26.

Film

Nagyon dúl a hidegháború, nagyon épül a fal Berlinben, de mi a helyzet Brooklynban? Nos, odaát minden a régi, mert ha a világegyetem tágul is, Brooklyn nem tágul, és hidegben sem szűkül. Miközben nagyban folyik a világtörténelem, Brooklyn szorgos lakói teszik a dolgukat: az ügyvéd ügyezik, a kém kémkedik, a nap süt, a pék kenyeret süt. Zavar is csak akkor áll be az alkotmány derűs ege alatt zajló amcsi mindennapokba, amikor a kémet – lévén szovjet – lekapcsolják, védőjeként pedig Brooklyn legalkotmánytisztelőbb ügyvédjét, Tom Hankset rendelik ki. Letudva a lovakat (Hadak útján) és Lincolnt, Spielberg ismét szórakoztató üzemmódban nyomja: a pátosz persze része a package-nek, de azért vörös kabátos kislányok nem tűnnek fel a berlini falat övező géppuskatűzben. Feltűnik viszont Hanks, és mint a gondolkodó ember Indiana Jonesa, mint egy James Stewartba oltott ­James Cagney (innen is üdvözöljük a gyakori Capra- és Wilder-utalásokat), könnyes szemmel és folyó orral lebonyolítja az évezred fogolycseréjét: két amerikait a szovjet kéméért. Meglehet, az NDK-s poénokat a szöveg polírozására felkért ­Coeneknek köszönhetjük, de ez azért Spielberg & Hanks show-ja, meg a ruszki kémet alakító Mark Rylance-é, aki egy orosz hússalátát is hitelesen eljátszana (na ja, a brit iskola!). Ebben a filmben mindenki az, aminek látszik, és ettől működik Spielbergék kisvasútja: a csapból is az ódivatúság folyik, élemedett korú, hollywoodi bácsik játszanak hidegháborúsdit – remekül. Tom’n’ Steve nem (csak) az Akadémia örömére készítette ezt a filmet.

Az InterCom filmje

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”