Film

Kémek hídja

  • - kg -
  • 2015. december 26.

Film

Nagyon dúl a hidegháború, nagyon épül a fal Berlinben, de mi a helyzet Brooklynban? Nos, odaát minden a régi, mert ha a világegyetem tágul is, Brooklyn nem tágul, és hidegben sem szűkül. Miközben nagyban folyik a világtörténelem, Brooklyn szorgos lakói teszik a dolgukat: az ügyvéd ügyezik, a kém kémkedik, a nap süt, a pék kenyeret süt. Zavar is csak akkor áll be az alkotmány derűs ege alatt zajló amcsi mindennapokba, amikor a kémet – lévén szovjet – lekapcsolják, védőjeként pedig Brooklyn legalkotmánytisztelőbb ügyvédjét, Tom Hankset rendelik ki. Letudva a lovakat (Hadak útján) és Lincolnt, Spielberg ismét szórakoztató üzemmódban nyomja: a pátosz persze része a package-nek, de azért vörös kabátos kislányok nem tűnnek fel a berlini falat övező géppuskatűzben. Feltűnik viszont Hanks, és mint a gondolkodó ember Indiana Jonesa, mint egy James Stewartba oltott ­James Cagney (innen is üdvözöljük a gyakori Capra- és Wilder-utalásokat), könnyes szemmel és folyó orral lebonyolítja az évezred fogolycseréjét: két amerikait a szovjet kéméért. Meglehet, az NDK-s poénokat a szöveg polírozására felkért ­Coeneknek köszönhetjük, de ez azért Spielberg & Hanks show-ja, meg a ruszki kémet alakító Mark Rylance-é, aki egy orosz hússalátát is hitelesen eljátszana (na ja, a brit iskola!). Ebben a filmben mindenki az, aminek látszik, és ettől működik Spielbergék kisvasútja: a csapból is az ódivatúság folyik, élemedett korú, hollywoodi bácsik játszanak hidegháborúsdit – remekül. Tom’n’ Steve nem (csak) az Akadémia örömére készítette ezt a filmet.

Az InterCom filmje

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.