Film

Micsoda Nők!

  • 2014. szeptember 7.

Film

Ha valaki holmi macsó, szexista sztereotípiák szerint képzeli el a nőket, és hisz például az egyoldalúan férfiközpontú, a nők speciális érzékenységével mit sem törődő filmek sematikus állításainak – melyek szerint a nők érzelmileg labilis, iránytalan ösztönvilágú, saját vegetációjuknak (menst­ruáció, menopauza stb.) kiszolgáltatott, férfiaktól függő egyedek, s hangulataik felülírják a hétköznapi racionalitás törvényszerűségeit –, nos, aki bedől mindezen vélelmeknek, az most Audrey Dana színésznő első és mindjárt harcosan feminista rendezéséből végre megtudhatja, hogy a nők valójában érzelmileg labilis, iránytalan ösztönvilágú, saját vegetációjuknak (menstruáció) kiszolgáltatott… stb. egyedek, lásd mint fenn. Akik – legyenek bár idegzsábában és érzelemmentes házasságban szenvedő buszsofőrök, leszbikus vonzalmaikra csodálkozva döbbenő családanyák vagy a stressz folytán örökös gyomorproblémákkal küzdő ügyvédek – végső soron nem szeretnének semmit sem jobban, mint hogy valaki végre jól megkettyintse őket. Csak ne volnának a férfiak olyan mamlaszok.

Közhelyparádét eredeti hangvé­telű szókimondásnak eladni, szok­ványos érzelmi csatározásokat és unalmas kapcsolati komplikációkat a megváltozott női szerepek széles körű tablójaként feltüntetni, mérsékelten szellemes, legtöbbször valamilyen testi folyamatot vagy eseményt középpontba helyező szituációkat komédiaként tálalni – ahhoz azért kell tehetség. És remek színésznők. Akiket még ezekben a szerény írói kvalitásokkal megírt szerepekben is jó nézni – ha nem is éppen két, baromi hosszú órán át.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”