Film

Szexvideó

  • - kxxxg -
  • 2014. szeptember 7.

Film

Arról már a Rossz tanár kapcsán értekeztünk – film híján másról nem is igen tudtunk –, hogy Cameron Diaz arcberendezkedése mennyit változott (sokat) a szépségipar fejlődésével, de mind ez ideig elmulasztottunk szólni egy másik hollywoodi jelenségről: a férfi komikusok testtömegének drasztikus csökkenéséről. Pedig már nem intézhetjük el annyival, hogy egyszeri fitneszkilengésről van szó; nem, ennél sokkal komolyabb a helyzet, hiszen Jonah Hill hirtelen elfogyása után egy másik bumfordiságával tüntető komikus, Jason Segel is elvesztette testtömegének jelentős hányadát. A még megmaradt kövérek közül leginkább Louis C.K. pocakjáért aggódhatunk – egy megfontolatlan slankítási kísérlet legjobb komikusától foszthatja meg a világot. A komikus legyen kövér, és ne törjön szépfiúi szerepkörre, mert mint azt felsorolt példáink is mu­tatják, a jelentős fogyás a komikusi teljesítőképességet is visszaveti, mintha ilyenkor a kreatív energiák is távoznának a szervezetből. Fejtegetésünkben idáig jutva ideje megjegyezni, hogy a Szexvideó még csak nem is kínos műalkotás, pedig ha már egy világgá ment amatőrfilm (apunak-anyunak volt egy jó estéje és meg is örökítették) játssza a főszerepet, egy kis vadulás ott azért elvárható. S mit kapunk helyette: pucér sztárseggeket (Diaz, Segel), harapós kutyát, pornópápaként pöf­feszkedő Jack Blacket. Black semmit sem vesztett kiterjedéseiből, viszont – igazodva a hangvételhez – akkor is unalmas, amikor a szájmozgásából ítélve viccel. És ezzel frissen felállított elméletünk is megdőlni látszik, miszerint a háj kötelez.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.