Film

A magyar irodalom külföldi hadállásainak lassú változásáról, a frankfurti könyvvásárról és a jelenlét biztosításának új stratégiáiról beszélgettünk lapunk egykori kritikusával.

Immár eljutott hozzánk is a tavalyi cannes-i filmfesztivál Arany Pálmával kitüntetett versenyműve, a Boonmee bácsi, aki képes visszaemlékezni korábbi életeire. A film negyvenéves alkotójával a thesszaloniki filmfesztiválon beszélgettünk.

Jó nevű rendezőnk pár éve, az Ütközések című filmjével lett viszszafordíthatatlanul világhírű. Nálam persze A Donelly klánnal vágódott be (nem úgy a megrendelőnél: a sorozatot rögtön az első évad után kaszálták el), az Oscar-díjas Ütközésekből arra emlékszem, hogy mindenki szörnyen rasszista volt benne és szerfelett tahó, ám amikor a dolgok - egy viszonylag elfogadható logika elég szigorú követelményei szerint - összeértek, valahogy mindenkinek felvillant a szebbik pofája. Azért emlegetjük e műdarabot, mert a maestro látszólag visszatér most a logikai és logisztikai elemek patikai pontosságú passzítgatásához: a (gyilkosságért a világ végéig) bebörtönzött feleségét nagyszabású terv szerint megszabadítani igyekvő irodalomtanár ügymenetében életek és a végső siker múlik azon, hogy stimmeljenek a dolgok.

A Három szín: Kék, Az angol beteg, A rejtély, a Csokoládé, a Végzet, a Pont Neuf szerelmesei elragadó mosolyú, 46 éves sztárjával a Kairói Filmfesztiválon találkoztunk. Pesten Abbasz Kiarosztami Hiteles másolat című filmjében láthatjuk.

Ritkán, de előfordul az ilyesmi, mint ami most a grúz kollégával esett meg, ti. maga-maga készíthette el - szolid sikerű - európai filmjének hollywoodi remake-jét igazi, ám kétségkívül másodlagos fontosságú sztárokkal (mint Ben Gazzara, Jason Statham, 50 Cent vagy éppenséggel a végtelenül ciki Mickey Rourke, s felteszem, a sorozatfüggők legnagyobb örömére Michael Shannon, David Zayas és Chuck Zito).

Budapest egyik legjelentősebb kortárs művészeti befogadó központja, a Trafó műsorán a kortárs táncelőadásokon kívül egyre több független színházi előadás is szerepel. Szabó György igazgatót a dunaPart - Kortárs Előadó-művészeti Platform apropóján erről is kérdeztük.

A garázsrock harmadik hullámában, a garázspunk címkével is megjelölt mozgalomban temérdek nagyszerű zenekar nyüzsgött, de a nyers és vad megszólalás miatt a többségüknek nem volt lehetősége a komolyabb áttörésre. Eric Davidson (képünkön zakóban egy elkötelezett garázsrajongóval), a New Bomb Turks énekese könyvet írt e zenekarokról (We Never Learn - The Gunk Punk Undergut 1988-2001) - ennek apropóján beszélgettünk vele a műfajról.

Január 10-én mutatja be az HBO a Boardwalk Empire - Gengszterkorzó című saját készítésű sorozatát, melyet az alvilági felvilágosítók all star csapata, többek közt Martin Scorsese és Terence Winter (Maffiózók) jegyez. Szesztilalom, húszas évek, Atlantic City, Al Capone... A Caponét alakító brit színésszel, a Blöff vagy épp a Közellenségek játékosával beszélgettünk.

A Mikulás lelepleződésének sokkjával vetekszik, amikor az apák felfedik fiúgyermekeik előtt a cowboy szó valódi jelentését, hogy az, drága fiam, valójában azt jelenti, tehenészfiú. Na jó, esetleg marhapásztor.

Mátyás Attilát egyfelől az első magyar darkzenekarból, az F.O. Systemből, másrészt a mocskos rock 'n' rollt játszó Sex Actionből ismerhetik a legtöbben. A zenész mostanában a Mátyás Attila Bandben énekel és gitározik, de az új felállásban ügyködő Sex Action mellett még filmzenék írására is van ideje.

Egy legenda életre kel: december 22-én a Millenárison újra fellép a Makám & Kolinda. A Dabasi Péter vezette Kolinda és a Krulik Zoltán vezette Creativ Stúdió Öt (C.S.Ö.) tagjaiból 1981-ben alakult ez a zenekar, és igen rövid időn belül befutott Nyugaton: a hollandiai Munich Records két albumot is megjelentetett tőlük Makám & Kolinda és Úton címmel (az elsőt a Hungaroton is átvette, Szélcsend után). 1984-ben kétfelé szakadt a társaság, és Makám, illetve Kolinda néven működött tovább. Van-e jövő e koncert után, hol tartanak ma a zenekar meghatározó alakjai, és persze, hogy mire számíthat a nagyérdemű - erről beszélgettünk.

A portréfilm hőse, Kothencz János állami gondozásban nőtt fel, s ma az egész országot behálózó ÁGOTA (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány) vezetője. Életútja arról tanúskodik, hogy talán mégsem teljes képtelenség Münchhausen báró receptje: aki nagyon akarja, a saját hajánál fogva is kiránthatja magát a sárból.

Vegyük sorra, ki mindenki igyekszik haza karácsonyra, nyakig a norvég télvízben. A hajléktalan.