Ezt a programot követte, amikor a saját keserves tapasztalatait elõnyre fordítva 1996-ban létrehozta az alapítványt, szó szerint aprópénzzel. Ma már kiterjedt tevékenységet folytat táboroztatással, az állami gondoskodásból kikerült ifjak utógondozásával, a lakótelepi csellengõknek szánt programokkal, de azt is felismerte, hogy a nagy intézetek lassú felszámolása nyomán szétszórt gyerekeknek alkalmat kell adni arra, hogy idõnként találkozzanak a sorstársaikkal. Úgy tûnik, a munkáját segítõ önkéntesek odaadása nem csak a karizmatikus vezetõnek szól; sokan lehetnek köztük, akik azt adják tovább másoknak, amit õk kaptak Kothencz Jánostól.
Fekete Zsuzsa nem most választ elõször gyermekvédelmi témát: 2005-ös, Bálint Csabával közösen rendezett filmje (A legkisebb sziget) Böjte Csabáról szólt. A lélekemelõ Ösztön egy tíznapos nyári tábor köré szervezi Kothencz János bemutatását, ami nagyon jó döntésnek bizonyul: a szokvány beszélõ fejes önvallomás helyett "akcióban" ismerhetjük meg a fõszereplõt, és a tábor végén a nézõnek is jut abból a katartikus élménybõl, amelyben a gyerekek részesültek.
Bemutatta a Magyar Nemzeti Filmarchívum
*****
