dokumentumfilm - ÖSZTÖN

  • - bori -
  • 2010. december 16.

Film

A portréfilm hőse, Kothencz János állami gondozásban nőtt fel, s ma az egész országot behálózó ÁGOTA (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány) vezetője. Életútja arról tanúskodik, hogy talán mégsem teljes képtelenség Münchhausen báró receptje: aki nagyon akarja, a saját hajánál fogva is kiránthatja magát a sárból.
A portréfilm hõse, Kothencz János állami gondozásban nõtt fel, s ma az egész országot behálózó ÁGOTA (Állami Gondoskodásban Élõ és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány) vezetõje. Életútja arról tanúskodik, hogy talán mégsem teljes képtelenség Münchhausen báró receptje: aki nagyon akarja, a saját hajánál fogva is kiránthatja magát a sárból. A hajósi gyerekotthon az ötvenágyas hálóteremmel és a kizárólag az erõszak nyelvét beszélõ felügyelõ tanárral; a nevelõszülõk, akik ráveszik a gondjaikra bízott fiút, hogy hagyja ott a középiskolát, és menjen el gályázni, nem éppen egy sikeres pálya útravalói. Kothencz János mást ad tovább a hasonló sorsú fiataloknak: "Sebeinket meg kell tanulni kezelni, méltósággal elhordani, és a lehetõ legjobbat kihozni belõlük."

Ezt a programot követte, amikor a saját keserves tapasztalatait elõnyre fordítva 1996-ban létrehozta az alapítványt, szó szerint aprópénzzel. Ma már kiterjedt tevékenységet folytat táboroztatással, az állami gondoskodásból kikerült ifjak utógondozásával, a lakótelepi csellengõknek szánt programokkal, de azt is felismerte, hogy a nagy intézetek lassú felszámolása nyomán szétszórt gyerekeknek alkalmat kell adni arra, hogy idõnként találkozzanak a sorstársaikkal. Úgy tûnik, a munkáját segítõ önkéntesek odaadása nem csak a karizmatikus vezetõnek szól; sokan lehetnek köztük, akik azt adják tovább másoknak, amit õk kaptak Kothencz Jánostól.

Fekete Zsuzsa nem most választ elõször gyermekvédelmi témát: 2005-ös, Bálint Csabával közösen rendezett filmje (A legkisebb sziget) Böjte Csabáról szólt. A lélekemelõ Ösztön egy tíznapos nyári tábor köré szervezi Kothencz János bemutatását, ami nagyon jó döntésnek bizonyul: a szokvány beszélõ fejes önvallomás helyett "akcióban" ismerhetjük meg a fõszereplõt, és a tábor végén a nézõnek is jut abból a katartikus élménybõl, amelyben a gyerekek részesültek.

Bemutatta a Magyar Nemzeti Filmarchívum

*****

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.