dokumentumfilm - ÖSZTÖN

  • - bori -
  • 2010. december 16.

Film

A portréfilm hőse, Kothencz János állami gondozásban nőtt fel, s ma az egész országot behálózó ÁGOTA (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány) vezetője. Életútja arról tanúskodik, hogy talán mégsem teljes képtelenség Münchhausen báró receptje: aki nagyon akarja, a saját hajánál fogva is kiránthatja magát a sárból.
A portréfilm hõse, Kothencz János állami gondozásban nõtt fel, s ma az egész országot behálózó ÁGOTA (Állami Gondoskodásban Élõ és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány) vezetõje. Életútja arról tanúskodik, hogy talán mégsem teljes képtelenség Münchhausen báró receptje: aki nagyon akarja, a saját hajánál fogva is kiránthatja magát a sárból. A hajósi gyerekotthon az ötvenágyas hálóteremmel és a kizárólag az erõszak nyelvét beszélõ felügyelõ tanárral; a nevelõszülõk, akik ráveszik a gondjaikra bízott fiút, hogy hagyja ott a középiskolát, és menjen el gályázni, nem éppen egy sikeres pálya útravalói. Kothencz János mást ad tovább a hasonló sorsú fiataloknak: "Sebeinket meg kell tanulni kezelni, méltósággal elhordani, és a lehetõ legjobbat kihozni belõlük."

Ezt a programot követte, amikor a saját keserves tapasztalatait elõnyre fordítva 1996-ban létrehozta az alapítványt, szó szerint aprópénzzel. Ma már kiterjedt tevékenységet folytat táboroztatással, az állami gondoskodásból kikerült ifjak utógondozásával, a lakótelepi csellengõknek szánt programokkal, de azt is felismerte, hogy a nagy intézetek lassú felszámolása nyomán szétszórt gyerekeknek alkalmat kell adni arra, hogy idõnként találkozzanak a sorstársaikkal. Úgy tûnik, a munkáját segítõ önkéntesek odaadása nem csak a karizmatikus vezetõnek szól; sokan lehetnek köztük, akik azt adják tovább másoknak, amit õk kaptak Kothencz Jánostól.

Fekete Zsuzsa nem most választ elõször gyermekvédelmi témát: 2005-ös, Bálint Csabával közösen rendezett filmje (A legkisebb sziget) Böjte Csabáról szólt. A lélekemelõ Ösztön egy tíznapos nyári tábor köré szervezi Kothencz János bemutatását, ami nagyon jó döntésnek bizonyul: a szokvány beszélõ fejes önvallomás helyett "akcióban" ismerhetjük meg a fõszereplõt, és a tábor végén a nézõnek is jut abból a katartikus élménybõl, amelyben a gyerekek részesültek.

Bemutatta a Magyar Nemzeti Filmarchívum

*****

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.