„Nyavalygok, mint egy kisgyerek” – Vincent Lindon színész

  • Szalkai Réka
  • 2016. február 25.

Film

Legfrissebb lapszámunkban megszólal Cannes legjobb férfi színésze, a franciák sztárja, Vincent Lindon. De megszólal itt és most is: a Mennyit ér egy ember? munkanélkülijét Cannes-ban (is) faggattuk.

magyarnarancs.hu: Milyen volt kizárólag amatőrökkel játszani?

Vincent Lindon: Én nem hívnám őket amatőröknek, hiszen olykor egy hivatásos is tud igencsak laikus alakítást nyújtani, míg a nem hivatásos szereplő is képes lehet profikat meghazudtoló teljesítményre. Szóval inkább fogalmazzunk úgy, hogy olyan kollégáim voltak, akik életükben először szerepeltek filmben. Nekem pontosan olyan volt, mint bármikor máskor, mint tapasztalt színészekkel dolgozni. A stáb kicsi volt, a kamera diszkrét – szinte el is felejtettem, hogy filmet forgatok.

false

magyarnarancs.hu: A stáblistán társproducerként is feltűnik a neve. Miért vágott bele a producerkedésbe?

VL: A saját fizetésemet is beletettem a közösbe, de ezzel a rendezőnk, Stéphane Brizé is így volt. Ha ő is meg én is felvesszük a gázsinkat, akkor ez a film vagy nem készül el, vagy a többieket nem tudják kifizetni. Így viszont a stábban mindenki más megkapta a fizetését, méghozzá pontosan azt az összeget, amennyiért elvállalta a filmben való részvételt. Erre végtelenül büszke vagyok.

magyarnarancs.hu: Netán a film aktualitása, az erős társadalmi mondanivaló, az utcára került kisemberek nehézségei ragadták meg annyira, hogy még ingyen is vállalta a főszerepet?

VL: Nyilván ez is fontos volt, de elengedhetetlen volt a jó forgatókönyv is. Ha a szerep jól meg van írva, szívesen játszom akár történelmi filmben is, jöhet a főgonosz is. Lennék akár náci tiszt is egy második világháborús sztoriban, ha valamiért megfog a karaktere. Persze, ezúttal a kisemberek története is fontos volt, hogy hova tart a kapitalizmus, és ez hogyan tükröződik több ezer láthatatlan átlagpolgár mindennapi életében.

false

magyarnarancs.hu: Hisz abban, hogy egy film bármin is változtathat?

VL: Nagyon is. Nézze csak a múlt század filmtörténetét! Egymást követték azok a rendezők, akik hittek abban, nem is minden ok nélkül, hogy nemcsak a politika lehet hatással a kultúrára, hanem fordítva is, a művészet és ezen belül a film is hathat a társadalomra. Gondoljunk csak Frank Caprára és a Becsületből elégtelen című filmjére, amely előrevetítette az amerikai rendszer korrupciós botrányait, még a Watergate-ügyet is. Vagy ott van szintén Caprától a Váratlan örökség: Gary Cooper karaktere is a nagyvárosi kapitalistákkal szemben mutatott alternatívát. Vagy ott az olasz neorealizmus. De olyan filmeknek is lehet politikai hatásuk, amelyek pontosan leképezik azt a rendszert, amiben élünk. Ahogy Pasolini tette Olaszországban, vagy Fassbinder Németországban. Így tárja elénk a mai francia valóságot a Mennyit ér egy ember? is.

magyarnarancs.hu: Mennyire érezte sajátjának a munkanélküli francia kispolgár, Thierry szerepét?

VL: Felnéztem rá. Az én szememben Thierry egy talpig becsületes, küzdelmes életű ember. Nem panaszkodik, főleg nem úgy, ahogyan én szoktam. Nyűgös természet vagyok, olykor úgy nyavalygok, ha valami nem tetszik vagy nem sikerül, mint egy kisgyerek.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.