"Óvatosan építkezem" (Ken Follett író)

  • Szilágyi Szilvia
  • 2002. szeptember 12.

Film

Magyar Narancs: Miért izgalmasak még mindig a II. világháborúban játszódó történetek? Mennyi előzetes kutatómunkát igényel egy ilyen regény megírása?

Magyar Narancs: Miért izgalmasak még mindig a II. világháborúban játszódó történetek? Mennyi előzetes kutatómunkát igényel egy ilyen regény megírása?

A háborús thriller nemzetközi nagymesterének tartott írót Magyarországon leginkább a Tű a szénakazalban (1978) című regény és film révén ismeri a közönség. A walesi születésű, Londonban élő Follett Budapesten járt, hogy népes és kitartó rajongótáborának dedikálhassa magyarul most megjelent Vadmacskák című regényét, és persze azt a mintegy kilenc népszerű kötetét, amelyet meg lehet vásárolni a hazai boltokban.

Ken Follett: Egyrészt a II. világháború még nem olyan távoli, hogy ne emlékeznének rá nagyon sokan, másrészt személyessé lehet tenni a benne lejátszódó történeteket. Az új regény, a Vadmacskák megírása előtt kétszer tíz napot töltöttem el abban az északfrancia kisvárosban, ahol játszódik a könyv, és ahol azelőtt sohasem jártam, valamint elolvastam jó pár brit kémelhárító és felderítő memoárját.

MN: Előfordul olyan, hogy pontatlanságok miatt újra kell írni bizonyos részeket? Megesett már, hogy óriási hiba csúszott a történetbe?

KF: Minden megjelent regényemet legalább kétszer írtam meg. Amikor elkészülök, elküldöm a kiadómnak, az ügynökömnek, odaadom a feleségemnek, a gyermekeimnek. Mindenki elmondja a véleményét, aztán jegyzeteket készítek, és ezek alapján újra megírok bizonyos részeket. Mindegyikben volt eddig hiba, mivel nem szakember vagyok, hanem regényíró. A Vadmacskák esetében három szakértőt kértem fel az elbírálásra: egy történészt, egy volt kémelhárítót és egy olyan embert, aki ismeri a II. világháborúban használt telefonrendszereket. A legbanálisabb hibát a Tű a szénakazalban írásakor követtem el, amikor azt mondtam az egyik főhősről - aki balesetben mindkét lábát elveszítette -, hogy éppen a kandalló előtt ült, a lábait melengetve. Egyébként precízen előre szerkesztek, vázlatokat készítek, így az például nem fordulhat elő, hogy a szereplők a fejemre nőjenek, vagy időközben megváltozzanak a karakterek. "vatosan építkezem. Különben nemigen vannak módszereim. Reggel szeretek írni, este pedig szórakozni. Héttől délután négyig dolgozom, aztán leveleket írok, majd este kikapcsolódom, francia pezsgőt iszom.

MN: A Tű a szénakazalban nőalakja tulajdonképpen az első női krimihősök egyike. Miért tartotta fontosnak, hogy legyen egy domináns női szereplő?

KF: A női szereplő azért volt fontos, mert akkoriban feltűnőnek és mindenképpen érdekesebbnek számított, hogy egy nő és egy férfi vív párharcot a végkifejletben, nem pedig két férfi, mint általában. Persze amiatt is lényeges, mert az olvasótáborom jelentős része nő.

MN: A Vadmacskákból is készül film?

KF: Valószínű. Már megkeresett egy 83 éves producer, aki a fejébe vette, hogy meg akarja filmesíteni ezt a regényt. Meghívott Los Angeles-i házába spagettivacsorára, és megkérdezte, hogy elégedett lennék-e, ha a számos női szerep közül Nicole Kidman játszaná a legjelentősebbet, Flick szerepét.

MN: A legújabb regénye ismét a II. világháborúban játszódik. Európa melyik országát célozta meg ezúttal a történet, és mikor jelenik meg a mű?

KF: A Hornet Flyght című könyvet hat hete fejeztem be. Decemberben fog megjelenni Amerikában. Megtörtént eseten alapul. Két fiatal dánról szól, akik a megszállás alatt elmenekülnek Dániából egy iszonyú állapotban lévő repülőgépen. Magam is vettem pilótaleckéket, hogy a műszaki leírások hitelesebbek legyenek. Angliában, télen, nyitott fedelű gépen repülni, hát nem a legvidámabb dolog, elmondhatom.

MN: Van rálátása, illetve beleszólása abba, hogy milyen címeken jelennek meg a regényei különböző országokban?

KF: Igazából ez a dolog teljesen a fordítók és a kiadók kezében van. Sajnos az angolon kívül csak franciául beszélek. Külföldön Olaszországban adják el a legtöbb könyvemet, ezért azt gondolom, hogy az ottani fordítóm talán jobb író, mint én.

MN: Nem háborús regényeiben is megjelennek általában az extrém politikai csoportok. Például Az Éden Kalapácsa című kötetben a Los Angelesben mesterséges földrengést előidézni készülő szélsőbaloldali terroristacsoport kapja az egyik főszerepet. Összefüggésben van ez a politikai véleményével, hogy elítéli, vagy szükségszerűnek tartja ezeket?

KF: A regény cselekménye akkor izgalmas, ha van benne egy hős és egy antihős. Minél extrémebb az összecsapás, annál izgalmasabb az olvasmány. Sőt, ha nem csak egy hős sorsát veszélyezteti a csoport, hanem egy nagyobb csoportét, kicsit patetikusan mondva egyenesen a világbékét, akkor még hátborzongatóbb. Ezzel mindöszsze ennyi a célom, meg talán az, hogy bemutassam, milyen természetűek ezek a csoportok.

MN: Van olyan író ebben a műfajban, akit legalább olyan jó írónak tart, vagy még jobbnak, mint saját magát?

KF: Természetesen sokan vannak. Viszont Stephen King az, akit nagyon irigylek, és nemcsak az eladott könyveinek a száma miatt, hanem mert extravagáns fantáziával ír igényes irodalmi műveket.

MN: Úgy hírlik, a KFT zenekarral fog koncertezni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak íróként, hanem zenészként is számon tarthatjuk?

KF: Negyven éve gitározom, és jelenleg basszusgitáron jászom egy baráti blueszenekarban, amelynek a neve: Damn´ right I´v got the blues. Minden hétfő este játszunk egy londoni próbateremben, egyébként pedig baráti esküvőkön, kisebb klubeseményeken lépünk fel. A zenekar tagjai ugyancsak az irodalmi világból valók. A két csoport átfedi egymást. Az összes szólistánk kiadó vagy szerkesztő, vagy a felesége író. Még a fiam is itt gitározik.

Szilágyi Szilvia

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.