Bezár az Odeon, döglődik a művészmozi-hálózat

Temet, nem sirat

Film

Átalakulóban a budapesti art mozis paletta: két évtizede még nyitni, ma már zárni divat a művészfilmeket vetítő helyeket. A bezárási láz legfrissebb áldozata az Odeon Lloyd: hiába a patina, a Budapest Film Zrt. nem kér a fizetésképtelenné vált intézményből.

Az állami támogatások megszűnése után idén gyakorlatilag a főváros is kihátrált az art mozik mögül. Bár gyorssegély címén a filmalaptól kaptak némi támogatást, és kilátásban van állítólag több NKA-pályázat is, a budapesti art mozik többségének helyzete több mint aggasztó. Úgy tűnik, hogy a Budapest Film Zrt., a főváros moziüzemeltetéssel foglalkozó cége, melynek a budapesti mozivagyon optimális kezelése a feladata, a kevesebb több elve mellett tette le a garast. Mint Körösvölgyi Zoltán, a Budapest Film Zrt. cégvezetője a mozik jövőjével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen a Művész moziban elmondta, a jelen közönségigények mellett nincs szükség ennyi art mozira.

Egy terem

A Bem helyén kocsma, az Európában iskola működik, a Hunniából a napokban lett kávézó, az art mozik újabb bezárási hullámának első áldozata pedig a Hollán Ernő utcai Odeon lett, mely hónapok óta nem tudta fizetni a bérleti díjat. Elsőként a Kino és a Tabán mozi segélykiáltásai hallatszottak, amelyekre még épp időben érkezett válasz a filmalap által megítélt gyorssegélyek kifizetésével. A Kino 4, a Tabán és az Odeon 2-2 millió forintot kapott. Míg a Tabán és a Kino ki tudta fizetni a felhalmozódott bérletidíj-tartozását a létesítmények tulajdonosának, a Budapest Film Zrt.-nek, s ezzel egérutat nyert, a síró harmadik az Odeon lett: mint halottnak a csók, ennyit jelentett a fél éve halmozódó adósságot görgető mozi számára a gyorssegély.

A jelenlegi bérleti díjakat még 2004-ben, az analóg filmforgalmazás fénykorában állapították meg, ám azóta nem történt változás. Borsos Erika, az Odeon Kft. ügyvezetője a Narancs kérdésére elmondta: az Odeon problémáját immár hosszú idő óta az jelentette, hogy a magas rezsi és bérleti díj mellett képtelenek voltak kitermelni a moziüzemeltetés költségeit. Erre még akkor sem lett volna módjuk, ha folyamatosan telt házzal üzemel a mozi. Az Odeon egy szem, 101 fős terme ehhez nyilvánvalóan kevés. Immár bizonyos tehát, hogy az egytermes art mozi nem működőképes forma többé - több forrásunk is megerősítette, hogy a jelenlegi struktúrában egy nagy terem legfeljebb a bezáráshoz elég. Bár az Odeon 2002-ben megkezdett átalakításakor szóba került egy második terem kialakítása is, ez anyagi források híján végül nem valósult meg.

A jövőben az Odeon csapata más struktúrában próbálja meg folytatni tevékenységét (lehetséges, hogy a Művészben kapnak egy saját műsorsávot), a téka üzemeltetésére pedig jelenleg is keresik a megfelelő helyet. A mozival szimbiózisban működő filmkölcsönző - a város legnagyobb tékája - úgy tűnik, megmentendő értéket képvisel a Budapest Film Zrt. számára is. Információnk szerint a "kulturális fellegvárként" aposztrofált kölcsönzőt már ki is vásárolták az Odeon tartozásának fejében. Egy lehetséges verzió szerint a Művész mozi melletti egykori Underground nevű szórakozóhelyre plántálnák át az újlipótvárosiak kedvenc, kávéillatú kölcsönzőjét (merthogy a tékába vezető út az Odeon másik "vívmányán", a kávéházon keresztül vezet-vezetett). Kérdés, hogy ami működött a Hollán Ernő utcában, működni fog-e két villamosmegállóval odébb, pinceszinten. S hogy mi lesz a Budapest Film Zrt. által felszámolt mozi helyén? Több forrásunk is úgy tudja, hogy a jövőben dzsesszklub költözik ide, bár ezt Körösvölgyi kérdésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

Két terem

Mielőtt végképp eltemetnénk Budapest egykor prosperáló, európai viszonylatban is példaértékű artmozi-hálózatát, érdemes kitérni egy-két reményteli fejleményre is a gyászbeszédben, elvégre biztató jelek is mutatkoznak a piacon, legalábbis számszakilag: azok az art mozik például, melyek eseményalapú programszervezésbe kezdtek, decens nézettségnövekedést könyvelhettek el az elmúlt időkben. Az iskolák kedvezményes moziztatása, a különféle fesztiválok vagy a "hozzáadott értékű" mozis happeningek (amilyeneket például a filmterjesztést külön utakon űző Magyarhangya szervez immár programszerűen) jelentős mértékben hozzájárultak a látogatottsági mutatók kedvező alakulásához.

A nézettség szép dolog, a nézőszám-növekedés még szebb, ám a kedvező statisztika - ha a bevételi oldalon nem társul kellő növekménnyel - meglehetősen gyenge eszköz, különösképp rezsifizetés esetén. Hiszen hiába produkált az Odeon is biztató számokat, ha ez kevésnek bizonyult a költségek kigazdálkodásához. A helyzet reménytelen, ám hogy mégsem annyira súlyos, mint amennyire lehetne, az elsősorban két mozinak, a Cirko-Gejzírnek és a Művésznek köszönhető. Potyondi Linda, a Cirko-Gejzír munkatársa szerint sikerüket elsősorban az egyedi filmkínálatnak köszönhetik (a Cirko forgalmazóként is jelen van a piacon, a mozi filmellátása házon belül zajlik), s annak, hogy az átlagnál hosszabb ideig tartanak műsoron egy-egy filmet, bár az elmúlt évekhez képest náluk is lerövidült a filmek kifutása. A Cirkóhoz szokott közönség befutása viszont továbbra is példaértékű: a masszív törzsközönség soraiból sokan anélkül látogatják a mozit, hogy tudnák, mi megy aznap este. Hasonló tényezőkben látja a sikeres art mozi receptjét a Művész mozi munkatársa, Balogh Gábor is. Több terem, széles filmválaszték, elkötelezett csapat! Jelszónak nem rossz, a fellélegzéshez azonban kevés. A Fizetési felszólítás II. - Ha nem fizetsz, véged! című horrort alighanem még jó darabig műsoron kell tartania a két megmenekítettnek; a Kinónak éppúgy, mint a Tabánnak.


Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”