chili&vanília

Február, fánk

Gasztro

A februári fánkszezont egy izgalmas, ámde annál szokatlanabb süteménnyel nyitom. Rögtön két elemében is kilóg a hagyományos, egyébként vitathatatlanul felülmúlhatatlan fánkok sorából. Egyrészt nem olajban, hanem sütőben sül. Tény és való, hogy az állaga így igencsak eltér a klasszikus, olajban kisütött változattól, cserébe valamelyest egészségesebb, továbbá nem kizárólag a frissen sütés pillanatában finom. Másrészt a tésztája az igazi meglepetés: édesburgonyából készül. Puhára főzve, pürésítve. Ha éppen nem kapunk, helyettesíthetjük sütőtökkel, a végeredmény hasonló. Az édesburgonya amúgy is a létező egyik legfinomabb zöldség, ráadásul tele van vitaminnal. Még mindig nem igazán elterjedt a magyar konyhában, pedig már meg is terem itthon. Amerikában igen népszerű, különösen ősszel és télen: például a hagyományos hálaadás napi pulykamenü elhagyhatatlan körete. Ezenkívül Közép- és Dél-Amerika (innen származik) kulináris kultúrájának egyik legfontosabb alapanyaga, nem beszélve a karibi konyháról, az szinte nem is létezne nélküle. Az ázsiai konyhaművészet is gyakran használja – többek között desszertekbe is. Logikus is, hiszen édessége miatt erre kiválóan alkalmas. Tanulmányok szerint egészségesebb még a brokkolinál és a spenótnál is, egy darab édesburgonyában állítólag több rostanyag van, mint egy tál zabpehelyben. Sajnos minden valószínűség szerint nem pont egy tartalmas fánkra gondolnak ilyenkor a tanulmányok szerzői. Tésztája könnyed, narancsos, a közepe pedig olvadt keserűcsokoládét rejt.

 

Sütőben sült, csokoládéval töltött

édesburgonyafánk

Hozzávalók (24 kis fánkhoz)

 

1 nagy (30 dkg) édesburgonya

1 evőkanál szárított élesztőpor

1,5 dl langyos tej

10 dkg porcukor

25 dkg liszt

1 narancs reszelt héja

10 dkg keserűcsokoládé

A forma kikenéséhez kb. 4 dkg vaj

Az édesburgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, és vízben teljesen puhára főzzük. Leszűrjük, és villával vagy krumplinyomóval pépesre törjük. A szárított élesztőport elkeverjük a langyos tejben, és néhány percig állni hagyjuk, amíg kissé habos lesz a teteje. Robotgép keverőtáljába tesszük az édesburgonya-pürét, a feloldott élesztőport és tejet, a porcukrot, a lisztet, a sót és a narancshéjat. Dagasztókarral összedolgozzuk, nagyon lágy tésztát kapunk (ne ijedjenek meg, majdnem olyan, mint egy tömörebb galuskatészta, formázni nem lehet!). Letakarjuk, és 1 óráig pihentetjük, amíg a térfogata megduplázódik. Egy 12 lyukú minimuffinformát kivajazunk, és a tésztából egy-egy teáskanálnyit teszünk egy-egy mélyedésbe. Mindegyikbe egy darab keserűcsokoládét teszünk, majd a tetejére is masszát kanalazunk. 180 fokos sütőben 20 percig sütjük. Megismételjük a tészta másik felével. Még langyosan megszórjuk porcukorral.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.