chili&vanília

Február, fánk

Gasztro

A februári fánkszezont egy izgalmas, ámde annál szokatlanabb süteménnyel nyitom. Rögtön két elemében is kilóg a hagyományos, egyébként vitathatatlanul felülmúlhatatlan fánkok sorából. Egyrészt nem olajban, hanem sütőben sül. Tény és való, hogy az állaga így igencsak eltér a klasszikus, olajban kisütött változattól, cserébe valamelyest egészségesebb, továbbá nem kizárólag a frissen sütés pillanatában finom. Másrészt a tésztája az igazi meglepetés: édesburgonyából készül. Puhára főzve, pürésítve. Ha éppen nem kapunk, helyettesíthetjük sütőtökkel, a végeredmény hasonló. Az édesburgonya amúgy is a létező egyik legfinomabb zöldség, ráadásul tele van vitaminnal. Még mindig nem igazán elterjedt a magyar konyhában, pedig már meg is terem itthon. Amerikában igen népszerű, különösen ősszel és télen: például a hagyományos hálaadás napi pulykamenü elhagyhatatlan körete. Ezenkívül Közép- és Dél-Amerika (innen származik) kulináris kultúrájának egyik legfontosabb alapanyaga, nem beszélve a karibi konyháról, az szinte nem is létezne nélküle. Az ázsiai konyhaművészet is gyakran használja – többek között desszertekbe is. Logikus is, hiszen édessége miatt erre kiválóan alkalmas. Tanulmányok szerint egészségesebb még a brokkolinál és a spenótnál is, egy darab édesburgonyában állítólag több rostanyag van, mint egy tál zabpehelyben. Sajnos minden valószínűség szerint nem pont egy tartalmas fánkra gondolnak ilyenkor a tanulmányok szerzői. Tésztája könnyed, narancsos, a közepe pedig olvadt keserűcsokoládét rejt.

 

Sütőben sült, csokoládéval töltött

édesburgonyafánk

Hozzávalók (24 kis fánkhoz)

 

1 nagy (30 dkg) édesburgonya

1 evőkanál szárított élesztőpor

1,5 dl langyos tej

10 dkg porcukor

25 dkg liszt

1 narancs reszelt héja

10 dkg keserűcsokoládé

A forma kikenéséhez kb. 4 dkg vaj

Az édesburgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, és vízben teljesen puhára főzzük. Leszűrjük, és villával vagy krumplinyomóval pépesre törjük. A szárított élesztőport elkeverjük a langyos tejben, és néhány percig állni hagyjuk, amíg kissé habos lesz a teteje. Robotgép keverőtáljába tesszük az édesburgonya-pürét, a feloldott élesztőport és tejet, a porcukrot, a lisztet, a sót és a narancshéjat. Dagasztókarral összedolgozzuk, nagyon lágy tésztát kapunk (ne ijedjenek meg, majdnem olyan, mint egy tömörebb galuskatészta, formázni nem lehet!). Letakarjuk, és 1 óráig pihentetjük, amíg a térfogata megduplázódik. Egy 12 lyukú minimuffinformát kivajazunk, és a tésztából egy-egy teáskanálnyit teszünk egy-egy mélyedésbe. Mindegyikbe egy darab keserűcsokoládét teszünk, majd a tetejére is masszát kanalazunk. 180 fokos sütőben 20 percig sütjük. Megismételjük a tészta másik felével. Még langyosan megszórjuk porcukorral.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.