chili&vanília

Február, fánk

Gasztro

A februári fánkszezont egy izgalmas, ámde annál szokatlanabb süteménnyel nyitom. Rögtön két elemében is kilóg a hagyományos, egyébként vitathatatlanul felülmúlhatatlan fánkok sorából. Egyrészt nem olajban, hanem sütőben sül. Tény és való, hogy az állaga így igencsak eltér a klasszikus, olajban kisütött változattól, cserébe valamelyest egészségesebb, továbbá nem kizárólag a frissen sütés pillanatában finom. Másrészt a tésztája az igazi meglepetés: édesburgonyából készül. Puhára főzve, pürésítve. Ha éppen nem kapunk, helyettesíthetjük sütőtökkel, a végeredmény hasonló. Az édesburgonya amúgy is a létező egyik legfinomabb zöldség, ráadásul tele van vitaminnal. Még mindig nem igazán elterjedt a magyar konyhában, pedig már meg is terem itthon. Amerikában igen népszerű, különösen ősszel és télen: például a hagyományos hálaadás napi pulykamenü elhagyhatatlan körete. Ezenkívül Közép- és Dél-Amerika (innen származik) kulináris kultúrájának egyik legfontosabb alapanyaga, nem beszélve a karibi konyháról, az szinte nem is létezne nélküle. Az ázsiai konyhaművészet is gyakran használja – többek között desszertekbe is. Logikus is, hiszen édessége miatt erre kiválóan alkalmas. Tanulmányok szerint egészségesebb még a brokkolinál és a spenótnál is, egy darab édesburgonyában állítólag több rostanyag van, mint egy tál zabpehelyben. Sajnos minden valószínűség szerint nem pont egy tartalmas fánkra gondolnak ilyenkor a tanulmányok szerzői. Tésztája könnyed, narancsos, a közepe pedig olvadt keserűcsokoládét rejt.

 

Sütőben sült, csokoládéval töltött

édesburgonyafánk

Hozzávalók (24 kis fánkhoz)

 

1 nagy (30 dkg) édesburgonya

1 evőkanál szárított élesztőpor

1,5 dl langyos tej

10 dkg porcukor

25 dkg liszt

1 narancs reszelt héja

10 dkg keserűcsokoládé

A forma kikenéséhez kb. 4 dkg vaj

Az édesburgonyát meghámozzuk, felkockázzuk, és vízben teljesen puhára főzzük. Leszűrjük, és villával vagy krumplinyomóval pépesre törjük. A szárított élesztőport elkeverjük a langyos tejben, és néhány percig állni hagyjuk, amíg kissé habos lesz a teteje. Robotgép keverőtáljába tesszük az édesburgonya-pürét, a feloldott élesztőport és tejet, a porcukrot, a lisztet, a sót és a narancshéjat. Dagasztókarral összedolgozzuk, nagyon lágy tésztát kapunk (ne ijedjenek meg, majdnem olyan, mint egy tömörebb galuskatészta, formázni nem lehet!). Letakarjuk, és 1 óráig pihentetjük, amíg a térfogata megduplázódik. Egy 12 lyukú minimuffinformát kivajazunk, és a tésztából egy-egy teáskanálnyit teszünk egy-egy mélyedésbe. Mindegyikbe egy darab keserűcsokoládét teszünk, majd a tetejére is masszát kanalazunk. 180 fokos sütőben 20 percig sütjük. Megismételjük a tészta másik felével. Még langyosan megszórjuk porcukorral.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.