chili&vanília

labneh

Gasztro

Lefogadom, hogy a többségben azonnal felmerül majd a kérdés, hogy minek „pazaroljon” az ember fél kiló jófajta joghurtot arra, hogy aztán abból tizenöt deka még jobb joghurt keletkezzen. Ahogy abban is bizonyos vagyok, hogy az első kísérlet mindenkit meggyőz majd arról, hogy ez a világ egyik legjobb találmánya. A labneh a levantei konyha egyik jellegzetes fogása (ez a terület földrajzilag ma Szíriát, Libanont, Izraelt, Palesztinát és Jordániát foglalja magába), de hasonló technológiával készített krémsajtot fogyasztanak Törökországban, Egyiptomban vagy Indiában is. Valójában egy lecsepegtetett, sűrű, krémes joghurtról beszélünk – a törökök simán török, a görögök görög joghurtnak neveznék – , amelyet többnyire friss kenyérrel/pitával és olívaolajjal kínálnak, általában a mezze (sok apró, közösen elfogyasztott előétel) részeként. A lehetőleg jó minőségű joghurtot egy muszlinnal vagy tiszta pelenkával bélelt szűrőben 24 óra alatt egyszerűen lecsepegtetjük, vagyis megszabadítjuk a savótól. A végeredmény a világ legsűrűbb, legkrémesebb házi krémsajtja. Nagy a kísértés, hogy az ember még belekeverjen ezt meg azt, engem is elkapott a hév, hogy körözöttízű labnehet készítsek, jó is lett. Az igazság azonban az, hogy a maga minimális, krémes valójában a leglenyűgözőbb, úgy, natúr próbálják ki elsőként, aztán lehet variálni. Például fűszerekkel vagy akár édesre: a kész krémet mézzel, vaníliával keverjük ki – almás pitén, morzsasütiken kiváló.

 

Házi pirospaprikás krémsajt (labneh)

Hozzávalók (2-4 adag)

 

50 dkg jó minőségű joghurt

1 evőkanál pirospaprika

1 kávéskanál őrölt római kömény

Tálaláskor:

Finomra aprított lila hagyma

Finomra aprított snidling

Pirított köménymag

 

Előkészítünk egy tálat, ráhelyezünk egy sima szűrőt. A szűrőt kibéleljük egy tiszta pelenkával, muszlinkendővel vagy bármilyen más tiszta anyaggal, akár konyharuhával. Beleöntjük a joghurtot, amelyet előtte kikevertünk a pirospaprikával, római köménnyel, sóval, borssal. Egy fakanalat vagy evőpálcikát keresztbe helyezünk egy tálon vagy kancsón, majd erre rákötjük az anyag négy csücskét – úgy nézzen ki, mint egy kisebb batyu. Azonnal fogjuk látni, ahogy elkezd belőle kicsöpögni a vizes savó. Hűtőbe (vagy hűvösebb időben ablakpárkányra) állítjuk, és legalább 24 óráig csöpögni hagyjuk. Ha tovább marad így, egyre szilárdabb lesz az állaga. 72 óra után például helyes kis gombócokat tudunk belőle formázni, ezek csatos üvegben, olívaolajjal felöntve egy hétig is elállnak. Fél kiló 24 órán csepegtetett joghurtból 15 dkg labneh lesz. Tálaláskor jó minőségű olívaolajat locsolunk rá, majd megszórhatjuk finomra aprított hagymával, snidlinggel.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.