chili&vanília

Kamilla a konyhában

Gasztro

Kamillaszirupos, grízes szelet kamillás tejszínhabbal

A kamilla egyike a legfontosabb gyógynövényeinknek. Napjainkban mégsem örvend olyan népszerűségnek, mint például a mediterrán életérzés szimbólumaként is elterjedt levendula, talán mert a köztudatban leginkább gyulladáscsökkentő teaként terjedt el. A magyar kamilla a világpiacon is előkelő helyet foglal el, az alföldi kamillavirágzat, azaz az Alföld területeiről kézi erővel begyűjtött virág ráadásul eredetvédett termék. „Az egyetemen, a gyógynövényoktatásban a kamilla az egyik első növény, amit tanítunk. Igazi, tradicionális, magyar gyógynövény. A magyar gyógynövénytermesztés az első világháború után fénykorát élte, Kolozsváron például megalapították a gyógynövénykísérleti állomást, és számos magyar szabadalom és találmány kapcsolódik a területhez. Így a kamillabetakarító kombájn első prototípusa is magyar szakembereknek köszönhető” – emlékeztet Gosztola Beáta, a Szent István Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékének egyetemi docense, aki a kamilláról írta doktori disszertációját, mondhatni tehát, ő az ország egyik top kamillaszakértője. Mint mondja, hasonlóan a legtöbb gyógynövény esetéhez, a rendszerváltás után a kamillatermesztés és -gyűjtés is igencsak visszaesett. Ahogy megszűntek a termelőszövetkezetek, gyakorlatilag leállt a nagyüzemi gyógynövénytermesztés, és bedőlt az egyébként kiváló, teljes országot lefedő gyűjtőhálózat. A kamilla minőségét elsősorban illóolaj-tartalma határozza meg, hatóanyaga ún. azulénes illóolaj, ezt lepárlással nyerik ki, és a színe kék! A hatóanyag-összetétel földrajzi adottságtól függően változhat, az alföldi, főleg tiszántúli vad populációk – a szakember kutatásai szerint – igen kedvező illóolaj-összetétellel rendelkeznek. A kamilla igazi csodaszer, forrázata erős gyulladáscsökkentő, kiváló légúti megbetegedésekre, szemgyulladásra, bőrápolásra, lemosóként, borogatásként is használható, de szórhatjuk fürdővízbe is. A gyógyászaton és a szépségiparon túl a konyhában is izgalmasan kísérletezhetünk vele, itt az ideje felfedezni a kulináris oldalát is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.